Az EMF gondolata a súlyos görög költségvetési és adósságválság kapcsán merült fel. A szervezet az eddigi nyilatkozatok alapján hangsúlyozottan nem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) versenytársa lenne, de építene annak tapasztalataira és hasonló, sőt szigorúbb beavatkozási mechanizmussal ruháznák fel.
Lagarde a hétfői Financial Timesnak azonban azt mondta: az EMF életre hívásához szükséges uniós szerződésmódosítás "három-négy-öt évig tartó kaland" lenne.
A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble által a minap - szintén a Financial Timesban - kifejtett elképzelésről, miszerint létre lehet hozni az EMF-et, de ahhoz rendkívül erőteljes büntető szankciórendszert kell társítani, Lagarde azt mondta: ezt "érdemes megvizsgálni", de ő inkább a bajokat gyorsabban jelző figyelőrendszert pártolná. Hozzátette: az EU mostani költségvetési szabályainak bírságfenyegetései is "olyan távoliak és valószerűtlenek, hogy nincs igazán elrettentő hatásuk".
Schäuble a pénteki Financial Timesban megjelent cikkében azt írta: az euróövezeti tagországok likviditási vészsegélyt kaphatnának egy "Európai Valutaalaptól" a törlesztésképtelenné válás kockázatának csökkentésére.
A német pénzügyminiszter szerint azonban ehhez szigorú feltételeket és "elrettentően magas árat" kell megszabni, annak érdekében, hogy ilyen segítséget a tagállamok csak az egész euróövezet pénzügyi stabilitását fenyegető vészhelyzetek esetén vegyenek igénybe.
Schäuble a költségvetési kérdésekben nem együttműködő, vagy statisztikai adataikat manipuláló tagállamok szavazati jogainak felfüggesztését is javasolta. Ha pedig valamely euróövezeti tagállam végképp alkalmatlannak bizonyul költségvetésének konszolidálására és versenyképességének helyreállítására, akkor végső megoldásként el kellene hagynia a pénzügyi uniót, EU-tagsága fenntartásának lehetőségével - állt a német pénzügyminiszter múlt heti írásában.
Londoni elemzők azonban már Schäuble cikkének megjelentése előtt valószínűtlennek nevezték ez utóbbi forgatókönyv kivitelezhetőségét. A Fitch Ratings hitelminősítő múlt hét elején Londonban rendezett éves szuverén adósi helyzetértékelő konferenciáján a cég térségi igazgatója idézett az euróövezeti jegybank egy tavalyi belső munkairatából, amelyben az állt: ha valamely tagállam távozna az euróövezetből, akkor az EU-ban sem lehetne maradása.
Az euróövezeti kilépés emellett nagyon drága és kockázatokkal teli lépés is lenne. Ha az adott ország átdenominálná euróadósságát új valutájára, az hitelminősítői szempontból nem fizetővé válást jelentene, ha viszont euróban hagyná adósságát, akkor az adósságállománynak a hazai össztermékhez (GDP) mért értéke meredeken emelkedne - fejtegette a Fitch vezető szakértője.
Christine Lagarde a hétfői Financial Timesban nyíltan bírálta a német export-versenyképességi politikát, mondván: Németország a munkaköltségek alacsonyan tartása érdekében kifejtett "nagyon nagy nyomással" érte el külkereskedelmi többleteit, ez a modell azonban hosszú távon és az egész eurócsoport számára fenntarthatatlan. A francia pénzügyminiszter szerint a német kormánynak ösztönöznie kellene a belső fogyasztást, ezzel is segítve a deficites országoknak saját versenyképességük helyreállítását és közfinanszírozási rendszerük rendbetételét.
MTI/Menedzsment Fórum
