Hozzátette, hogy idén viszont némi csökkenéssel, éves szinten körülbelül 75 milliárd euróval számolnak.
Az Európai Unió saját beruházási bankja ezúttal is elsősorban a kis- és középvállalkozásokat, a gazdaságilag elmaradottabb régiókat és az energiaágazatot, illetve klímavédelmet igyekezett segíteni: ezek rendre 13, 29, illetve 17 milliárdnyi kedvezményes kölcsönhöz jutottak.
A pénzintézet jelentős szerepet játszott a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság elleni fellépésben - vélekedett az elnök.
A bank adatai szerint Magyarország 1990 és 2009 között összesen 11,515 milliárd eurónyi kölcsönt kapott az EIB-tól, a tavalyi 1,889 milliárd euró közel 24 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ennél nagyobb éves kihelyezést még sohasem valósított meg az EIB Magyarországon. Tavalyelőtt 1,525 milliárd eurót tett ki a magyar részesedés. Egy 168 millió eurós szerződést már idén is aláírt Magyarország a bankkal.
Maystadt arról is beszélt, hogy a bank az idén kicsivel, mintegy 80 milliárd euróra növeli kötvénykibocsátását. A bank papírjai iránt magas a kereslet nagyon jó nemzetközi hitelminősítései miatt.
Sajtóközleményében az EIB kiemelte, hogy a kevésbé fejlett régiók támogatását célzó kölcsönkihelyezések mérlege kiegyensúlyozottságot mutat: a 29 milliárdos keret csaknem felét, 13 milliárdot a 2004-ben vagy 2007-ben csatlakozott új tagországok kapták.
Az EIB összes kölcsöneinek túlnyomó részét (közel 90 százalékot) tavaly is az uniós tagállamok kapták. Mintegy 9 milliárd euró jutott ugyanakkor az EU-n kívüli országoknak is, köztük is elsősorban a tagjelölteknek.
Újságírói kérdésre válaszolva Maystadt kitért Görögország helyzetére is. Megerősítette, hogy az uniós szabályok szerint az EIB nem vehet részt az ország esetleges pénzügyi támogatásában, amely az államháztartás hiányának csökkentését célozza. Úgy vélte azonban, a spekuláció ellen is az a leghatásosabb eszköz, ha Görögország önerőből, külső segítség nélkül teszi rendbe államháztartását.
MTI
