Vahl Tamás, a kamara elnöke a felmérést ismertető csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a vállalati versenyképesség és így közvetve az adott ország tőkevonzó képessége nagymértékben attól függ, hogy hozzáférhető-e a megfelelően képzett munkaerő a piaci viszonyoknak megfelelő költségek mellett. Az elnök szerint Magyarország már régóta nem klasszikus "olcsóbéres" gazdaság, ugyanakkor a munkaerő-piaci feltételek szempontjából számos külföldi cégnek a termelékenység, a képzettség, a költségek és a szabályozási környezet megfelelő és vonzó arányát biztosítja.
A felmérés szerint a munkaerő-kínálatot a tavalyihoz hasonlóan jónak értékelik a válaszadók, ezen belül viszont a szakmunkások rendelkezésre állása érezhetően romlott.
A két szervezet a bérezési felmérést az idén immár 12. alkalommal végezte el, az idén 54 vállalat megkérdezésével. A megkérdezett cégek elsősorban német hátterű vállalatok, amelyeknél összesen mintegy 10 ezer dolgozó bérezésével kapcsolatos adatait elemezték.
Maria Smid, a Kienbaum közép-és kelet-európai bérezési gyakorlatát elemző szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bérezés nem csupán költségtényező, egyben alapvető vezetési és ösztönzési eszközrendszer. A szakértő szerint még látszik a válság hatása.
A felmérés szerint a vizsgált dolgozók kétharmada jövedelmének egy részét sikerhez kötött szempontok alapján kapja. Az ügyvezetők esetén ez a hányad eléri a 90 százalékot, de a szakirányú végzettségűek esetén is mintegy 75 százalékos. A mozgóbérelemek aránya a teljes javadalmazásból 12 százalék az ügyvezetőknél, és 7 százalék a szak- és fizikai munkások esetében.
Maria Smid elmondta: korábban a bérezés szempontjából Magyarország és Csehország nagyjából együtt mozgott. Most azonban Csehországban jobban nőttek a jövedelmek, jelenleg Magyarország közelebb áll Szlovákiához, mint Csehországhoz - tette hozzá.
A felmérés szerint a szakirányú végzettséggel rendelkező munkatársak átlagos teljes javadalmazása az idén 4,4 millió forint. A munkások teljes éves keresete átlagosan 2,4 millió. Az ügyvezetők és vezető beosztású munkavállalók esetében kiemelkedően nagy a vállalat méretének befolyása a javadalmazás mértékére. Egy nagyvállalatnál gyakran 60-70 százalékkal keresnek többet, mint egy kisebb vállalatnál dolgozó kollégáik. Az ügyvezetők teljes éves jövedelme az idén meghaladta a 25 millió forintot, tavaly 21,5 millió volt.
MTI