Az ország hosszú távú – következő öt éves – gazdasági helyzetének megítélése három százalékpontnyit mozdult negatív irányba; a háztartások saját anyagi helyzetükre vonatkozó megítélése viszont gyakorlatilag nem változott.
Az ország jelenlegi gazdasági helyzetének megítélésében is kis mértékű romlás tapasztalható – arra a kérdésre, hogy az ma jobb vagy rosszabb, mint egy évvel ezelőtt volt, a megkérdezettek 63 százaléka válaszolta azt: romlott a helyzet. 2007 júniusában 58 százalék volt ez az arány. Ha az országot érintő kedvezőtlen híreket kell rangsorolni, akkor legtöbben - a válaszadók 17 százaléka - az inflációt említi.
Esett a VHI és az FVI is
A Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) az előző negyedévhez képest 7,6 százalékpontos csökkenést mutat és jelenleg 129,2 ponton áll, ami a 2002 óta mért legalacsonyabb érték. A Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) ennél nagyobb mértékben esett: a 2007. szeptemberben mért 156,9-ről most 147,5 pontra mérséklődött, ezzel megközelítve a 2006. decemberi 146,3 pontos mélypontot.
A munkanélküliségre vonatkozó várakozások a 2007. szeptemberi átmeneti javulás után nem változtak számottevően az év utolsó negyedévében: jelenleg 52 százalék azoknak az aránya, akik a munkanélküliség növekedésére számítanak.
Kamatok, árak, jövedelmek, hitelek
Közel minden második megkérdezett (47 százalék) számít az elkövetkező 12 hónap során emelkedő hitelkamatokra 2007 decemberében - arányuk az előző negyedévhez képest négy százalékos növekedést mutat.
A növekvő árakra számítók arányában nem tapasztalható elmozdulás az előző negyedévhez képest: ez a csoport - szeptemberhez hasonlóan - 92 százalékos arányt képvisel. 2007 júniusával összevetve azonban 14 százalékponttal magasabb azok hányada, akik áremelkedésekre számítanak: a megkérdezettek átlagosan 11,7 százalékos inflációval számolnak a fél évvel ezelőtti 8,9 százalékhoz képest.
Kissé pesszimistábbak lettek a háztartások a reáljövedelmüket illetően 2007 szeptemberéhez képest: a válaszadók alig több mint negyede számít az inflációval megegyező vagy annál nagyobb mértékű jövedelemnövekedésre a következő egy-két évben. Az előző negyedévben a megkérdezettek harmada vélekedett így.
Decemberben az előző negyedévhez képest kis mértékben - négy százalékponttal 31 százalékra - csökkent azok aránya, akik nem vennének fel hitelt egy nagyobb vásárláshoz. Csupán a válaszadók 13 százaléka - szeptemberhez képest három százalékponttal kevesebben - véli úgy, hogy időszerű lenne megtakarításait valamilyen beszerzéshez felhasználni. Ezzel szemben hét ponttal emelkedett azok aránya, akik az időpontot nem tartják alkalmasnak erre.
Nagyjából minden ötödik megkérdezett válaszolta azt, hogy egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással. A válaszadók több mint a fele elmondásuk szerint sohasem venne fel hitelt.
Gfk Hungária
