Mekkora is a lyuk pontosan?
Több olyan tétel is van a 2013-as költségvetés tervezetében, melyek háttere egyelőre bizonytalan, emiatt szakemberek szerint a jelenlegi törvénnyel szinte biztosan nem teljesíthető a kormány által kitűzött 2,2 százalékos hiánycél. A legnagyobb tétel talán az adóbeszedés hatékonyságának javításától várt 160 milliárd forint, mely egyelőre nincs alátámasztva. A közelmúltban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ezt főleg korábban bevezetett intézkedések hatásával magyarázta, de valószínűtlennek tűnik, hogy 160 milliárdot lehetne itt beszedni pluszban.
A másik jelentős tétel a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) kivetett 116 milliárd forintos tranzakciós illeték, melyet az Európai Központi Bank (EKB) korábban úgy értékelt, hogy az sérti a jegybank függetlenségét. A kormány oldaláról többször felvetették már, hogy elképzelhető módosítás ezen a téren, de a hivatalos tervekben továbbra is szerepel az MNB megadóztatása.
A fenti két tétel azért is lehet különösen kényes, mert jórészt ezek jelentették volna az idén nyáron bejelentett Munkahelyvédelmi Akcióterv fedezetét. A kormány számításai szerint a járulékcsökkentésekkel és az új adók bevezetésével 250 milliárdos bevételtől esik el a büdzsé, ennek pótlására szolgált volna a nemzeti bank megadóztatása és az adóbeszedés hatékonyságának javítása. A Fidesz-frakció a hírek szerint egyelőre ragaszkodik az akcióterv teljes végrehajtásához, így máshonnan kell pénzt szerezni erre a célra.
A harmadik jelentős lyuk a költségvetésben abból eredhet, hogy a kormány hivatalosan továbbra is 1,6 százalékos gazdasági növekedést vár 2013-ra, miközben a piaci konszenzus már ennél lényegesen pesszimistább. Azt egyelőre nehéz pontosan megbecsülni, hogy a várttól elmaradó növekedés mekkora hatással lehet a büdzsére, de egyre többen sürgetik, hogy a kormány vizsgálja felül makrogazdasági prognózisát és ennek fényében a költségvetési törvényjavaslatot.
A fent felsoroltak legalább 300 milliárd forintos kiigazítást indokolnak, emellett az élelmiszerárak emelkedése miatt egyre nagyobb a nyomás a kormányon, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra csökkentse, ami további 70 milliárdos kiesést jelentene. Mindösszesen a növekedés elmaradását is hozzászámolva szakemberek szerint 400-600 milliárd forintos csomagra is szükség lehet.
Persze annyi jóindulatra számíthatunk az EU-tól és az IMF-től, hogy esetleg nem ragaszkodnak majd a 2,2 százalékos deficithez, csak a 3 százalék alatti hiányhoz. Ha feltesszük, hogy mondjuk 2,9 százalékra sikerül felalkudni a célt, akkor azzal máris "talált" mintegy 200 milliárdot a kormány a költségvetésben. Tehát már csak 200-400 milliárd kell, az alábbiakban azt vesszük számba, mennyire fájna, ha azt az egyes területekről vennék el.
Vagyonadó: Bajnaiék bicskája már beletört
A költségvetés helyzetét látva egyre többször hangzik el egyfajta vagyonadó vagy ingatlanadó ötlete, bár a kormány arra kínosan ügyel, hogy egyszer se hivatalos megnyilvánulásban hangozzon el ez az ötlet. A vagyonadóval azonban két probléma is van: a politikai, hogy a kormány nyíltan elkötelezte magát ellene, ezért visszakozni komoly arcvesztéssel járhatna, emellett van egy alkotmányossági aggály is, amiről az előző kormány tudna mesélni.
A Bajnai-kabinet ugyanis 2010-ben már szerette volna bevezetni a vagyonadót a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanokra, illetve a nagyértékű ingóságokra. A problémát azonban az jelentette, hogy nincs egységes ingatlanregiszter Magyarországon, vagyis nagyon nehéz megbecsülni egy-egy lakás értékét. Bajnaiék ezt úgy oldották volna meg, hogy mindenkinek önbevallást kellett volna készíteni, az adóhatóság honlapján lévő kalkulátor alapján magának kellett volna kiszámítania az ingatlan értékét, azonban ha a bevallásban 10 százaléknál nagyobb eltérést tapasztaltak volna, akkor az adóhatóság bírságolhatott volna.
Az Alkotmánybíróság 2010 februárjában visszamenőlegesen megsemmisítette ezt a fenti törvényt, ugyanis a bírák szerint akár 30-40 százalékos eltérés is lehet két értékbecslés között az ingatlanpiacon, ezért alkotmányellenes ennek kockázatát az adózóra terhelni. Éppen ezért technikailag is nehéz lenne kivitelezni egy vagyonadó vagy ingatlanadó bevezetését.
Tavaly már volt egy olyan kormánypárti javaslat, mely az önkormányzatok hatáskörébe utalta volna a kérdést: minden helyhatóság a forgalmi érték 3 százalékának megfelelő ingatlanadót vethetett volna ki. Persze ez bizonyára együtt járt volna az önkormányzati források csökkentésével. A javaslatot azonban végül lesöpörték az asztalról.
Egyébként ha a Bajnai-féle vagyonadóból indulunk ki, akkor azzal sem lenne igazán kisegítve a jelenlegi kormány, ugyanis a 2010-es büdzsében mindössze 50 milliárd forintos bevétellel számoltak az adónem kapcsán.
Nyugdíj: be lehet fagyasztani?
A költségvetés egyik legnagyobb tétele a kiadási oldalon a nyugdíjakat érinti, ezért ha valahol spórolni kell, akkor időről időre előkerül a nyugdíjkassza. A jelenleg hatályos törvények szerint januárban a kormány által előzetesen várt infláció mértékével megegyezően kell emelni az öregkori ellátásokat, majd ha a vártnál magasabban alakul az infláció, akkor novemberben pótlólagos emelésre van szükség.
A jövő évi költségvetés tervezete értelmében öregkori nyugdíjakra 2261,8 milliárd forintot szán a kormány, emellett 4,2 százalékos éves átlagos inflációval kalkulál. Politikai okokból a nyugdíjak csökkentését nagyon nehéz lenne elfogadtatni az érintettekkel, ezért legfeljebb azzal kalkulálhatunk, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel nem emelkednek az ellátások, hanem az idei szinten befagyasztják őket. Ezzel mintegy 95 milliárd forintot spórolhatna meg a költségvetés, ha pedig ugyanezt az özvegyi nyugdíjakkal is meglépik, akkor további 14 milliárdot foghatnak. Persze ezt is nehéz lenne megmagyarázni a nyugdíjasoknak, akiknek az ellátása kevesebbet érne az infláció miatt.
Az egyéb szociális ellátások terén nehezen tudna spórolni a kormány, hiszen a rokkantnyugdíjakra szánt összeget már visszavágták a rendszer átalakítása miatt, míg a családi pótlékokat már évekkel ezelőtt befagyasztották. Utóbbi ellátásra az idei 355 milliárd forint után 2013-ban 354 milliárdot irányoz elő a költségvetés. Ötletszinten szóba került esetleg, hogy a családi pótlék ne járjon alanyi jogon, csak bizonyos jövedelem alatt, de politikailag ez is kockázatos lépés lenne.
Elég lenne csak megállapodni az IMF-fel?
Sokak szerint a költségvetési gondok többsége egycsapásra megoldódna, ha sikerülne megállapodnunk egy új hitelszerződésről az IMF-fel és az Európai Unióval, hiszen akkor sokkal olcsóbban jutna forráshoz hazánk, amivel csökkenhetnének a büdzsé kamatterhei. A kormány hivatalosan ismertetett terve szerint egy novemberi megállapodás 2013-ban mintegy 100 milliárd forinttal kevesebb kiadást jelenthetne a költségvetés számára.
Keddi sajtóbeszélgetésükön az Equilor elemzői felvázoltak egy olyan forgatókönyvet is, mely szerint hosszabb távon akár évi 400 milliárd forintot is megtakaríthatna az állam az IMF-megállapodás megkötésével. Persze ez a jövő évi költségvetési lyukakon nem segítene, így legfeljebb a kormány által vállalt 100 milliárdot fogadhatjuk el 2013-ra.
Lehet még faragni az adórendszert
További lehetőség, hogy az eredetileg jövő évre tervezett különadókat mégsem vezeti ki a kormány, így fennmarad a 187 milliárdos bankadó és a 155 milliárdot kitevő válságadók, azonban az IMF korábban több fórumon is jelezte, hogy ragaszkodik az adók kivezetéséhez, így ebben az esetben valószínűleg elfelejthetjük az újabb hitelmegállapodást és az azzal járó előnyöket.
A személyi jövedelemadó terén a kormány mereven ragaszkodik az egykulcsos családi adózás megtartásához, így ezen a téren sem valószínű a visszalépés. Egy dolgot viszont megtehetnek: fenntarthatják a bruttó 202 ezer forint felett keresők esetében a szuperbruttót, amit már az idei évtől ki akartak teljesen vezetni, de végül nem volt rá fedezet. Szakértők szerint ez a lépés bő 100 milliárd forintot hagyhatna az állam zsebében.
Miért nem tud magán spórolni az állam?
Persze a fenti megszorításokkal érintett rétegek képviselői mind azt kérdezik, miért nem tud saját magán spórolni az állam, a kiadásokat alacsonyabbra venni? Nos, ezen a téren sokkal kisebb a mozgástér, de az elmúlt években történtek lépések, hiszen csökkent például a közszféra létszáma (a közmunkásokat nem számolva tavaly januárhoz képest például több mint húszezerrel csökkent a létszám - a szerk.).
Persze lehet olyan presztízsberuházásokkal takarózni, mint például a stadionépítések, de a több százmilliárdos lyuk befoltozásához ezek elenyésző tételek. A 2013-as büdzsé tervezetében tételesen 9 milliárd forint szerepel a debreceni nagyerdei stadion rekonstrukciójára, a többi terv (Fradi-stadion, új Puskás-stadion) egyelőre csak álmok, illetve konkrét összeg nincs melléjük rendelve 2013-ra.
Beke Károly
mfor.hu
