A tavaly novemberi beiktatást követően rendkívül rossz startot vett és a lakosság körében népszerűségét gyors ütemben vesztő német kormánykoalíció vezetőjét a görög támogatás elutasításában mindenekelőtt belpolitikai megfontolások vezérlik. A Der Tagesspiegel szerint Merkel a jövőbeni politikai erőviszonyok alakulása szempontjából kulcsfontosságúnak tartott, május 9-re kitűzött észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlamenti választások előtt semmiképp nem kíván konkrét segélyintézkedésekről beszélni, különös tekintettel arra, hogy a német lakosság túlnyomó többsége Görögország közvetlen megsegítése ellen van. A kancellár ezért állt elő az uniós stabilitási paktum megszigorításának, illetve az euróövezetből való kizárás lehetőségének a választók számára sokkal jobban "eladható" gondolatával.
Merkel egyébként ezen a téren erős kisebbségben van, és Görögország megsegítésének - Barroso mellett - többek között olyan támogatói vannak, mint Jean-Claude-Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportja, az Eurogroup elnöke. Ugyancsak Athén megsegítése mellett van Franciaország: egyik leghatározottabb szószólója Christine Lagarde francia pénzügyminiszter, aki a napokban szokatlanul élesen bírálta Németország ezzel kapcsolatos politikáját. Végül Görögország gyors és összehangolt pénzügyi támogatását sürgette a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak nyilatkozva Olli Rehn, az unió gazdasági és pénzügyi biztosa is.
Szakértők szerint a görög válság - illetve az azzal kapcsolatos vita - az eddigi legnagyobb megpróbáltatást jelenti az euró több mint tízéves történetében. Az idézett szakértők egyébként úgy vélekedtek: az Athén közvetlen megsegítésével szembeni német ellenkezést az is indokolja, hogy Európa legerősebb, ugyanakkor súlyos adósságteherrel küszködő gazdaságaként Németországnak ebben minden valószínűség szerint oroszlánrészt kellene vállalnia.
MTI
