A kormány ugyan a 2014-ben elfogadott digitalizációs stratégia végrehajtásával számos eredményt elért, és a többi között zajlik egy portál fejlesztése, amelyen keresztül az állampolgár a szövetségi kormánnyal, az adott tartományi kormánnyal és a helyi önkormányzattal kapcsolatos ügyeit "egyablakos" módon intézheti, de így is jelentős a lemaradás.
További fontos terület az egészségügy, ahol az együttműködés teljesen új formái alakulnak ki a különböző szereplők, köztük a gyógyszertárak, az orvosok, az ápolók és a kórházak között, ami számos szabályozási kérdést felvet.
Tovább kell lépni az európai uniós szinten is, ki kell alakítani a "digitális belső piacot" - tette hozzá a kancellár.
Az államnak a digitális közigazgatásban az állampolgárok adatainak védelme érdekében "adattakarékos" módon kell eljárnia, a vállalkozásoknak viszont a hatalmas adattömegek, a "big data" felhasználásában rejlő lehetőségek kihasználására kellene összpontosítaniuk.
A big data révén új termékeket, szolgáltatásokat lehet kifejleszteni, új "értékteremtési láncolatok" jönnek létre, de ha tartóssá válik a lemaradás, akkor a nagy nemzetközi szolgáltatók "szétrágják" ezeket a láncolatokat, aminek a német gazdaság egésze látja a kárát - mondta a német kancellár a 2006 óta minden évben megrendezett konferencián.
Kulcskérdésnek nevezte az oktatást és a továbbképzést, kiemelve, hogy a "digitális társadalom" nem létezhet a digitalizáció megértésére és lehetőségeinek kihasználására képes emberek nélkül.
Ez a nemek közötti egyenlőség kérdését is érintő probléma - húzta alá Angela Merkel, rámutatva, hogy Németországban a felsőfokú infromatikai képzésben tanulók körében még mindig csupán 25 százalék körül van a nők aránya, pedig "programozni is tudnak annyira jól, amilyen jól tudnak írni és számolni".