A középkorúak több mint felének nőtt a bevétele az elmúlt egy évben. A válaszadók 52 százaléka számolt be jövedelemnövekedésről, miközben 15 százalékuknál csökkentek a bevételek a K&H biztos jövő kutatása szerint, amely a 30-59 évesek bevételeinek és kiadásainak változását is vizsgálta. A megélhetési költségek ugyanakkor továbbra is erős nyomást jelentenek: a megkérdezettek 77 százaléka költségnövekedést érzékelt. A kép így kettős: a háztartások egy részénél javult a bevételi oldal, ugyanakkor a megélhetési költségek emelkedése továbbra is jelentős terhet jelent. Az adatok összességében azt mutatják, hogy a költségek növekedése átlagosan meghaladta a bevételek emelkedését.
Mennyibe kerül egy-egy hónap a középkorúaknál – azaz hogyan változtak a bevételek és a kiadások – erre adott választ a K&H biztos jövő felmérése, amely a 30-59 évesek anyagi helyzetét vizsgálta az idei első negyedévben. Az összkép több szempontból kedvezőbb képet mutat a korábbi éveknél, amikor a magas infláció nehezítette a háztartások életét. Most a válaszadók 52 százaléka mondta azt, hogy a saját bevétele az elmúlt egy évben nőtt, ezen belül 46 százalék kisebb, 6 százalék pedig jelentős mértékű emelkedésről számolt be. A megkérdezettek harmadánál nem változott a havi bevétel, míg 15 százalékuk csökkenést érzékelt.
Negyvenezres nagyságrend
Az adatok alapján a bevételek növekedése továbbra is szélesebb kört érint, mint a csökkenés. Azok körében, akiknek nőtt a jövedelme, az átlagos többlet havi 45 ezer forint volt, a medián érték pedig 39 ezer forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy a bevételnövekedést tapasztalók felénél legfeljebb ekkora, másik felénél ennél nagyobb összeggel emelkedett a havi bevétel, a leggyakrabban említett többlet pedig a 20–49 ezer forintos sávba esett.
A jövedelmi helyzet azonban nem egyformán alakult a különböző csoportokban. A magasabb jövedelműek körében jóval gyakoribb volt a bevételnövekedés: 63 százalékuk számolt be emelkedésről, szemben a közepes jövedelműek 46, illetve az alacsony jövedelműek 42 százalékával. Iskolai végzettség szerint is látszik különbség: a magasabb végzettségűeknél 59 százalék jelzett növekvő bevételt, míg az alacsonyabb végzettségűeknél 48 százalék volt ez az arány. A jövedelem csökkenését említők aránya ezzel párhuzamosan mérsékeltebb volt a kedvezőbb jövedelmi helyzetű és magasabb végzettségű csoportokban.
Mennyivel drágult az élet?
A bevételi oldal javulása mellett a kiadások alakulása továbbra is visszafogja a háztartások mozgásterét. A felmérés szerint a 30–59 évesek 77 százaléka tapasztalta, hogy az elmúlt egy évben nőttek a havi megélhetési költségei. Ezen belül 41 százalék jelentős, 36 százalék kisebb mértékű emelkedésről számolt be – és ez már egy bíztató átrendeződést mutat az előző évi 59, illetve 24 százalékos megoszláshoz képest. Bár a korábbi évekhez képest egyre kedvezőbb a kép – 2023 első negyedévében még 92 százalék érzékelt költségnövekedést, 2024-ben és 2025-ben pedig 80 százalék feletti volt az arányuk –, a többség számára továbbra is drágább lett a mindennapi élet.
A költségnövekedést érzékelők átlagosan havi 51 ezer forintos pluszkiadásról számoltak be, a medián érték 40 ezer forint volt. A kategóriák közül a 20–49 ezer forintos havi többletköltséget említették legtöbben, 38 százaléknyian, míg 27 százalékuknál 50–99 ezer forinttal emelkedtek a megélhetési kiadások. A magasabb végzettségűek átlagosan nagyobb költségnövekedést jeleztek, náluk az átlag 57 ezer forint volt, míg az alacsonyabb végzettségűek körében 48 ezer forint.
Az eredmények összességében arra utalnak, hogy a háztartások pénzügyi helyzete nem romlik olyan széles körben, mint a korábbi években, de a javulás sokaknál korlátozott. A bevételek növekedése a válaszadók több mint felénél megjelent, ugyanakkor a kiadások emelkedése még ennél is nagyobb arányban érinti a 30–59 éveseket. A két folyamat együttes hatása alapján a lakossági pénzügyi hangulat óvatosan stabilizálódhat, de a megélhetési költségek továbbra is meghatározó tényezőt jelentenek a mindennapi pénzügyi döntésekben.
