Nyugdíjügyben tapasztalható talán a legnagyobb ellentét a pártok között: van, aki egyértelműen az úgynevezett svéd modell híve, mások viszont egyáltalán nem nyúlnának hozzá a jelenlegi rendszerhez.
Jobbik: egyelőre nem látnak bele
A Fidesz mellett a Jobbik nyugdíjpolitikájáról lehet viszonylag keveset tudni. Lenhardt Balázs, a párt gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője az mfor.hu kérdésére elmondta: egyelőre parlamenten kívüli pártként nem látják át részletesen a tb-kasszát, először majd szeretnék megnézni, hogyan használják fel jelenleg a pénzt, hogy lehet majd a jövőben finanszírozni a jelenlegi rendszert.
"A programunkban az szerepel a nyugdíjról, hogy felül fogjuk vizsgálni azokat a pártállami juttatásokat, melyeknek köszönhetően az előző rendszer vezetői (vérbírók, ávósok, besúgók és munkásőrök) kapnak kiemelt nyugdíjat. Ezeket az extra és igazságtalan juttatásokat elvennénk és a kisnyugdíjasok között osztanánk szét" - tette hozzá Lenhardt a februárban megjelent interjúban.
MDF: Bokros egyértelműen a svéd modell pártján
Az MDF nyugdíjelképzelései azért nem okoztak különösebb meglepetést, mert Bokros Lajos, a párt miniszterelnök-jelöltje évek óta az úgynevezett svéd modell elkötelezett híve. "A svéd modell előállít egy szorosabb kapcsolatot a befizetések és a majdani ellátás között, de mégsem úgy, mint a magánnyugdíjpénztárak, hogy mindenki magának gyűjti a pénzt" - vázolta fel kérdésünkre Bokros.
Az egykori pénzügyminiszter szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer statikusan szemlélve tökéletesen fenntartható, a hiánya szinte teljes egészében annak tudható be, hogy egyre többen a magánnyugdíjpénztárakba fizetik járulékuk egy részét. Bokros szerint fontos még, hogy a svéd modellben lényegében leértékelődik a nyugdíjkorhatár jelentősége, hiszen a befizetései alapján mindenki ki tudja számítani, mekkora nyugdíjat kaphat. Ha valaki úgy gondolja, hogy ő többet szeretne, akkor van rá lehetősége, hogy még dolgozzon pár évet.
Szintén régóta tudjuk, hogy Bokros Lajos a nyugdíjasokkal is fizettetne jelképes összegű tb-járulékot. "Ennek a bevezetésére még akkor is érdemes sort keríteni, ha minden nyugdíjast teljes egészében kompenzálunk egy nyugdíjemeléssel. Ez ugyanis csaknem hárommillió emberben előállítaná azt a tudatot, hogy kell fizetni az egészségügyi ellátásért, nincs ingyenebéd" - mondta ezzel kapcsolatban.
MSZP: jó a jelenlegi rendszer
Az MSZP részéről Szekeres Imre elnökhelyettes vállalta, hogy kérdéseink mentén felvázolja a párt gazdaságpolitikai programját. A szocialista párt nem tervez jelentős változtatást a mostani rendszerben, szerintük "az elmúlt években kialakult rendszer jó ötvözete a szolidaritási és a kereset arányos szempontoknak, méghozzá jó arányt sikerült kialakítani".
Szekeres szerint a mostani rendszer fenntartható, a befizetések fedezni fogják a nyugdíjakat. A változás, hogy az MSZP tervei szerint a válság elmúltával be lehetne vezetni egy olyan nyugdíjszámítási modellt, ami egyenlő arányban venné figyelembe a keresetek emelkedését és a nyugdíjas inflációt. "A másik fontos változás, hogy 2011-től elindítunk egy nyugdíjprémium-programot, ami differenciáltan visszaadja a 13. havi nyugdíjat fokozatosan a gazdasági teljesítménytől függően" - vázolta fel a párt elnökhelyettese.
Januárban a szocialisták kifejtették: szerintük a svéd modell itthon katasztrófához vezetne. Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón közölte: a svéd modell azokban az országokban lehet sikeres, ahol a gazdaság évről-évre legalább öt százalékkal növekszik, ahol aránylag fiatal a társadalom, és ahol hetven százalék felett van a foglalkoztatottsági ráta, vagyis az összes munkaképes korú polgár dolgozik.
Lehet Más a Politika (LMP): svéd vagy német példa után
Az LMP szerint több probléma van a jelenlegi nyugdíjrendszerrel, ezek közül a legfontosabb, hogy nehezen fenntartható, folyamatosan eltérések vannak a be- és kifizetések között. "A svéd modell és a német pontrendszer előnye éppen az lenne, hogy összekötné az emberek befizetéseit a későbbi kifizetésekkel, ami a hosszútávú fenntarthatóság szempontjából egy alapkritérium" - mondta el Scheiring Gábor, a párt szakszóvivője az mfor.hu kérdésére.
A magát zöld pártként aposztrofáló LMP szakembere hozzátette: nem kívánnak jelentősen változtatni a magánnyugdíjpénztári rendszer jelenlegi formáján, ugyanakkor továbbra is megőriznék az állami nyugdíj túlsúlyát.
Fidesz: svéd modell – vagy mégsem?
Január elején Varga Mihály kezdte a sort azzal, hogy a Figyelő kérdésére elmondta: kormányra kerülésük esetén felelevenítenék azt a virtuális tőkésítési modellt (svéd modell), mellyel az ezredforduló környékén már próbálkoztak. Rendszerszinten pedig a párt elképzelései szerint a kifizetések összhangban lennének a befizetésekkel.
Varga Mihály kifejtette: a befizetett járulékot egyéni számlákon vezetnék, majd a nyugdíjba vonuláskor az addig befizetett összeg alapján állapítanák meg a havi járandóságot. Néhány nappal a Figyelő-interjú megjelenése után a párt cáfolta, hogy a svéd modellben gondolkodnának.
A konkrét elképzelések közül még egyet érdemes kiemelni: Navracsics Tibor január közepén arról beszélt, hogy elképzeléseik szerint negyven év szolgálati idő után minden nő nyugdíjba mehetne. Később az MSZP képviselője ezzel kapcsolatban elmondta: ha megvalósul az elképzelés, akkor túl alacsony lesz a nők nyugdíja.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
