Példátlan fegyelmezetlenségre példátlan büntetés a válasz
Elképzelhető, hogy hazánk 2013-tól nem kaphat forrásokat az Európai Unió kohéziós alapjából, mivel nem tudtuk fenntartható pályára állítani a költségvetést - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Olli Rehn, az EU pénzügyi biztosa. Rehn hozzátette: ő személy szerint az eddiginél keményebb szankciókat fog kezdeményezni Magyarország ellen.
Túlzott deficiteljárást akkor indít az EU, ha egy tagország nem teljesíti a Maastrichti szerződésben vállalt kötelezettségeit a költségvetési hiány vagy a GDP-arányos államadósság tekintetében. Vagyis ha egy tagállam képtelen 3 százalék alá szorítani költségvetési hiányát vagy 60 százalék alá az államadósságot, akkor Brüsszel automatikusan eljárást indít ellene. Hazánk a 2004-es csatlakozás óta folyamatosan ilyen eljárás alatt áll, hiszen egyszer sem sikerült teljesíteni az előírásokat.
Először még az EU is bízott abban, hogy rövid időn belül sikerül orvosolni a problémát, 2005-re azonban kiderült, hogy hazánk nem tett eleget Brüsszel ajánlásainak. A túlzott deficiteljárás esetén ugyanis az első lépés az, hogy az Unió ajánlásokat tesz, majd megvizsgálja, hogy az adott ország kormánya végrehajtja-e azokat. A szankciók csak ezt követik, azonban ezt eddig egyetlen ország esetében sem volt példa.
Ugyanakkor a kormány számára nem lehetett meglepő a Bizottság fenyegetése, hiszen számítani lehetett arra, hogy a következő felülvizsgálat esetén komoly büntetést kaphatunk, mivel még egyszer sem volt arra példa, hogy egy tagállam hét év alatt se tudjon megszabadulni a túlzott deficiteljárástól.
Várható volt, hogy ránk verik a balhét
A túlzott deficit eljárás elbírálásában természetesen szubjektív tényezők is szerepet játszanak, hiszen a 2011-es költségvetési többlet és a kormány államadósság csökkentés irányába tett lépései után az EB dönthetne úgy is, hogy értékelve az erőfeszítéseket megszünteti a túlzott deficit eljárást. Azonban Olli Rehn szavai szerint Brüsszelben úgy vélik, hogy a magyar költségvetésben a 3 százalék alatti hiány nem fenntartható, a biztos már szerdán utalt arra, hogy a magyar kormány jórészt egyszeri intézkedésekkel tette rendbe a büdzsét. (Lásd az mfor.hu költségvetéssel kapcsolatos elemzését: Hiába sarcoltuk a cégeket, az egykulcsos adó tönkrevágta a büdzsét)
Arra pedig szintén számítani lehetett, hogy a Bizottság minden alkalmat felhasznál majd, hogy megbüntesse Magyarországot, mivel az elmúlt hónapokban szinte csak gondja volt velük. Többek között a nemzetközi cégek panaszolták be hazánkat a 2010-ben kivetett válságadók miatt, majd tavaly ősszel a nagy bankok is Brüsszelbe szaladtak panaszkodni a végtörlesztés kapcsán. Ehhez jött decemberben az új jegybanktörvény elfogadása az EU ellenkezése mellett. Éppen ezért nem meglepő, hogy az elmúlt napokban szinte csak rossz híreket kaptunk Brüsszelből, a Bizottság a héten jelentette be azt is, hogy a Malévnek vissza kell fizetnie a 2007 és 2010 között kapott állami támogatásokat.
Mit veszíthetünk?
A kohéziós alap forrásainak befagyasztásával nagyot bukhat Magyarország, ráadásul kapóra jöhetünk az Uniónak, hogy példát statuáljon. A következő hónapok ugyanis várhatóan az új európai szerződésről, a formálódó fiskális unióról fognak szólni, és nem árt bebizonyítani a tagállamoknak, hogy a Bizottság kész kemény lépésre a renitens kormányokkal szemben.
Ha valóban kizárnak minket a kohéziós alap forrásaiból, azzal gyakorlatilag az összes környezetvédelmi és közlekedési nagyberuházás elakadhat, hiszen ez az alap jórészt ezeket támogatja. 2007 és 2013 között hazánk számára 280-as euróárfolyammal számolva összesen 8,642 milliárd eurónyi forrás áll rendelkezésre az alapból, melynek az a funkciója, hogy az EU-n belüli egyenlőtlenségeket csökkentse, ezért a forrásokat úgy osztják el, hogy a legszegényebb régiók kapják a legtöbbet, míg a fejlettebbek egyre kevesebbet.
A több mint 8,5 milliárd euróból tavaly szeptemberig kicsit több mint egymilliárdot hívtunk le. A 2013-ig tartó uniós költségvetés esetében a beruházásokat 2015-ig kell megvalósítani, hogy járjon utána támogatás. Az elmúlt években többek között a négyes metró építését, az M0-ás keleti blokkjának megépítését és a budapesti szennyvíztisztítót támogatta a kohéziós alap. Ezeknek a projekteknek egy része jelenleg is zajlik, hiszen a négyes metró például messze van még az átadástól, így a források befagyasztása az új metróvonalat is érzékenyen érintheti.
Ráadásul a következő évekre már további fontos projektek vannak betervezve a kohéziós alap forrásaiból, hiszen például a budapesti villamosvonalak meghosszabbítását vagy az új debreceni villamosvonal kivitelezését is jórészt ebből a forrásból fedezné Magyarország. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tavaly ősszel úgy nyilatkozott, hogy a 2015-ös határidőig a kohéziós alapból a források lehetőleg 100 százalékát szeretné lehívni hazánk.
Az elmaradó beruházások a reálgazdaságra is érzékeny hatással lennének, hiszen ezeket vagy az államnak kellene megvalósítania támogatás nélkül, vagy le kellene mondani róluk, az pedig a gazdasági növekedést érintené negatívan.
Beke Károly
mfor.hu
