"Lassan mindennapossá válik, hogy nem, vagy csak nagyon drágán tudunk kötvényeket eladni, a héten a forint új csúcsra gyengült az euróval szemben és a magyar törlesztésbiztosítás is kishíján történelmi magasságba emelkedett. Eközben az állam finanszírozása az idei évre biztosított, viszont vészesen közeledik az az időpont, amikor újra devizakötvényt kellene kibocsátanunk, hogy lejáró adósságainkat törleszteni tudjuk" - ez lett volna a cikk eredeti felvetése.
Azóta annyiban változott a helyzet, hogy csütörtök délután a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben jelentette be, hogy tárgyalásban van az IMF-fel egy "újfajta hitelmegállapodásról". A részletek egyelőre nem ismertek, de a piacok máris kitörő örömmel fogadták a hírt. Most bemutatjuk, miért volt szükség a "gazdasági szabadságharc" feladására.
Egekben a hozamok és a CDS-felár
Az elmúlt hetekben az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) több tervezett aukción is visszavonulót kellett fújnia: először október 27-én a 12 hónapos diszkont kincstárjegyek piacán volt olyan alacsony az érdeklődés, hogy egyetlen ajánlatot sem fogadott el a szervezet, majd ugyanez most hétfőn megismétlődött a hathetes likviditási papírokkal. Mindezek mellett további fájdalmas tapasztalat volt, hogy november 2-án a 3 hónapos aukción minden ajánlatot el kellett fogadni az érdeklődés hiányában.
Ráadásul amikor el tudtunk adni kötvényeket, akkor is magas árat kellett fizetni a finanszírozásért. A csütörtöki aukción például a három-, az öt- és a tízéves papírok hozama is 2009 nyara óta nem látott magasságba emelkedett. További érdekesség, hogy a tízévesek jelenlegi 8,78 százalékos aukciós hozama vészesen közelít a lélektanilag fontos 9 százalékos szinthez. 2008. októberében például 9,07 százalék volt a tízéves hozam az utolsó aukción, mielőtt az ÁKK úgy döntött, hogy hónapokra befagyasztja a kibocsátásokat. Igaz, akkor annyiban más volt a helyzet, hogy a válság kitörésekor az MNB-nek is 300 bázispontos rendkívüli kamatemelést kellett végrehajtania, majd a folyamatok végül az IMF-megállapodásban csúcsosodtak ki.
A sikertelen kötvényaukciók mellett aggasztó jel, hogy a héten a forint új történelmi csúcsra gyengült az euróval szemben, 317,62 forintot kellett fizetni a közös valutáért. Az ötéves magyar CDS-felár pedig átlépte a kritikus 600 bázispontot, ami már csak egy hajszálra van a 630 pontos rekordtól. Csütörtök délután a CMA Datavision adatai szerint 612 bázispont volt a magyar CDS-felár.
Hiúsági kérdés az IMF behívása
A fenti negatív hírek mellett szinte naponta felvetődött, hogy Magyarországnak újból hitelmegállapodást kellene kötnie a Nemzetközi Valutaalappal, azonban a kormány kitartott (egészen csütörtök délutánig) a tisztán piaci finanszírozás mellett.
A jövő év az ideinél sokkal problémásabb lehet, hiszen összesen 4,5 milliárd eurónyi adósságot kell visszafizetnünk. Ráadásul az idei "taktikát" sem alkalmazhatjuk, hogy az új kibocsátásokkal megvárjuk a kedvező piaci időpontot, hiszen az IMF-nek már az első negyedévben át kell utalni 614 millió eurót első törlesztőrészletként. Ezt pedig a kormány vagy a jelenleg mintegy 3 milliárd eurós devizabetétéből finanszírozza, ami az MNB-ben van, vagy pedig devizakötvényeket bocsát ki. A harmadik lehetőség volt egy új IMF-hitel.
"Ameddig a piac hajlandó finanszírozni az országot, addig a kormány biztosan ezt az utat fogja választani. Ugyanakkor én is úgy gondolom, hogy most célszerű lenne egy elővigyázatossági hitelkeretben megállapodni az IMF-fel, sőt a korábbi megállapodást sem kellett volna felrúgni 2010 nyarán" - mondta még a bejelentés előtt az mfor.hu kérdésére Török Zoltán. A Raiffeisen Bank elemzője kora délután úgy vélekedett, az új megállapodás léte azon múlik, hogy a kormány belátja-e, szükség van egy ilyen mentőmellényre, illetve a hitelért cserébe mit kér a Valutaalap és az mekkora politikai arcvesztést jelent a kormánynak. A jelek szerint belátta a szükségességét a kormány, és inkább felvállalja a politikai arcvesztést.
"Nyilván van egy olyan hozamszint, ami felett már nem érdemes a piacról finanszírozni az adósságunkat, ez valahol 10 százalék felett kezdődik. Az számomra is kérdés, hogy az esetleges jövő évi devizakötvény-kibocsátásokkal ez alatt tudunk-e maradni" - teszi hozzá Török.
Biztosra kell mennünk, különben nagyot bukhatunk"Az már egy optimista forgatókönyv, ha azt feltételezzük, hogy ki tudunk lépni a nemzetközi piacra devizakötvényekkel. Ha ez nem jön össze, akkor sokkal nagyobb az esélye egy új IMF-hitelnek" - vélte Németh Dávid csütörtök délután. Az ING elemzője szerint ugyanakkor ha az év elején egy devizakötvény-kibocsátásunk - akár magas kamat mellett is - sikeres lesz, akkor az pozitív hatással lehet a további nemzetközi aukciókra, mivel a piac azt látja, hogy Magyarország képes magát finanszírozni.
"A legfontosabb, hogy csak akkor lépjünk ki a piacra devizakötvénnyel, ha biztos a siker. Ellenkező esetben ugyanis nagyon negatív lehet az üzenet egy sikertelen aukcióval" - vélte Németh Dávid. Szerinte egy esetleges kibocsátásnál a piac nem biztos, hogy teljes egészében beárazná a jelenlegi 600 bázispont feletti magyar CDS-felárat, de az biztos, hogy 150-200 bázisponttal drágábban jutnánk most forráshoz, mint tavasszal, amikor 6-7 százalékos hozamon sikerült dollár- és eurókötvényeket is értékesíteni.
Így reagáltak a hírre az elemzők
Aztán délután megérkezett az NGM közleménye, és mi írhattuk újra a cikket, az elemzők pedig újra elemezhettek. Török Zoltán az MTI-nek például azt mondta, hogy szerinte a bejelentés előzménye a forint folyamatos gyengülése volt, és az, hogy a befektetői világ folyamatosan figyeli a magyarországi fejleményeket. Török újra hangsúlyozta, hogy " ára lesz az IMF-fel való új megállapodásnak", de szerinte tulajdonképpen nem kell túl sokat tenni; a bankszövetséggel, a magyar bankrendszerrel ugyanakkor vélhetően ki kell egyeznie a kormánynak.
A kormánynak azért nem kell túl sokat vállalnia, mert a jövő évi büdzsé jelentős megtakarításokat irányoz elő, a hiányt GDP arányosan alacsonyra tervezi a kabinet, és strukturális kiigazítások is várhatóak, például az adózás a fogyasztási típusú adózás felé mozdul el, amit az IMF is kívánatosnak tart - elemezte. Török Zoltán kiemelte: a bankszövetséggel való kiegyezés azért szükséges, mert a gazdasági növekedés és a bankok hitelezésének növelése érdekében valószínűleg le kell mondania a kormánynak a végtörlesztéssel kapcsolatos további terveiről.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint egyfajta gazdaságpolitikai irányváltást is előrevetíthet a tárgyalások megkezdése. Úgy vélte, az IMF-nek lehetnek feltételei, például a válságadók gyors kivezetése, a strukturális reformok felgyorsítása és a végtörlesztéshez hasonló további megoldások elvetése. Ezek a lépések már önmagában, az IMF megállapodás nélkül is javíthatnák az ország megítélését - jegyezte meg Suppan Gergely.
Gabler Gergely, az Erste Bank elemzője szerint valószínűleg Magyarországnak az IMF hitelére nem lesz szüksége ténylegesen, a megállapodással a piacról is tudja magát finanszírozni.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője szerint a biztos finanszírozás mellett legalább olyan fontos az is, hogy az euró árfolyam is visszatérhet a 300 forint alatti sávba. A jelenlegi árfolyamon ugyanis a kormány kénytelen lenne újabb megszorító lépéseket tenni, s ezeket el lehetne kerülni az IMF hitelprogram segítségével.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland elemzője szerint a tárgyalások hírével Magyarország "időt nyerhet a hitelminősítőknél", és elképzelhető, hogy a hitelminősítők - ha szándékukban állt a magyar adósosztályzat rontása - ezt a döntésüket most elhalasztják.
Neil Shearing, a Capital Economics főközgazdásza az MTI-nek csütörtökön szintén azt mondta, hogy elképzelhetőnek tartja a hitelminősítői döntések halasztását.
Ugyanígy vélekedtek csütörtök esti értékelésükben az HSBC bankcsoport szakértői is, akik a magyar kormány helyes irányú lépésének nevezték az IMF-tárgyalásról szóló bejelentést. A ház elemzői szerint az IMF-nek ugyan nyilatkoznia kell még a lehetséges megállapodás mibenlétéről, de ha az egyezség létrejön, az elégséges lehet a befektetési ajánlású magyar államadós-besorolások megőrzéséhez, és akár a jegybanki kamatemelések elkerüléséhez is.
Beke Károly
mfor.hu
