Érdemes sorra venni a világ legmagasabb épületeit a harmincas évektől napjainkig, és máris kiderül, hogy a monumentális építkezések szinte tökéletes indikátorai egy közelgő válságnak. Éppen ezért ha a közeljövőben valaki arra vetemedne, hogy megdönti a jelenlegi csúcsot, akkor megint kezdhetünk majd kuporgatni a szűk esztendőkre.
Minden New Yorkban kezdődött
1931. május elsején avatták fel New Yorkban az Empire State Building épületét, mely akkor 381 méterével a világ legmagasabbja volt. Ez volt az első olyan ház, melyben több mint száz (egészen pontosan 102) emelet volt. A dátumból látszik, hogy az átadáskor már javában tombolt a nagy gazdasági válság, azonban az ötlet még 1928-ban jött. Az építők 1930-ban szerezték meg a telket, majd egy év és 45 nap alatt húzták fel a monumentális építményt.
Érdekesség, hogy a negyvesen években sokan csak Empty State Building néven emlegették a felhőkarcolót, ugyanis az irodák egy jelentős részére nem találtak bérlőt.
A New York-i torony uralma évtizedekig megingathatatlan volt, a következő nagy rekorddöntési láz a hetvenes években nagyjából egybeesett az olajválsággal. 1972-73-ban rövid ideig a World Trade Center egyik tornya volt a büszke cím birtokosa, majd 1974-ben lett kész a chicagói Sears Tower, mely 442 méteres magasságával letaszította New York büszkeségét a trónról.
Az olajválság 1973. október 17-én kezdődött, amikor az OPEC arab tagjait magába foglaló OAPEC az akkor zajló jom kippuri háború hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az olajexportot azokba az országokba, amelyek a háborúban Izraelt támogatják Szíriával és Egyiptommal szemben. Az olajembargó az Egyesült Államokat és nyugat-európai szövetségeseit, valamint Japánt érintette. A kitermelt nyers kőolaj hordónkénti árát rövid időn belül közel négyszeresére emelték.
A Sears Tower nimbusza 1998-ig maradt érintetlen, akkor a malajziai Petronas Twin Tower 451,9 méteres magasságával ismét megdöntötte a csúcsot. Ez megintcsak egybeesett a 98-as délkelet-ázsiai válsággal, melynek egyik legnagyobb vesztese éppen Malajzia volt.
Következik az egyetlen kivétel: 2004-ben adták át a Taipei 101-et, mely 509,2 méter magas volt, azonban az avatása nem esett egybe válsággal.
Most éppen Dubajban van a rekord
Idén januárban készült el Dubajban a Burj Dubai (korábban Burj Khalifa) (lásd Nyírbátor az égben - átadták a világ első függőleges városát), mely 828 méteres tornyával jelentősen túlszárnyalta az elődöket. Az arabok tehát nem pusztán rekorddöntésre adták a fejüket, de az ellen is próbálták bebiztosítani magukat, hogy a következő néhány évben bárki is megközelítse a rekordot.
A Burj Dubai építése 2004-ben kezdődött, összesen másfél milliárd dollárt öltek bele, és 12 ezer embernek szolgál majd lakó- vagy munkahelyül. A 190 emeletes torony az építést végző Emaar helyi konszern szerint "a világ elitjének szolgál majd otthonul" - ennek megfelelően egy hotel mellett luxuslakások, luxusüzletek és felsőkategóriás éttermek is helyet kaptak benne. Az épület felső harmadában, 454 méter magasan megtalálható egy kilátó is, ahova - a Spiegel szerint - egy perc alatt visz fel a lift.
A rengeteg pénz az oka
A szakemberek szerint az érdekes összefüggés arra vezethető vissza, hogy a túlzott pénzbőség általában egy válság előszele szokott lenni a piacon. Ha pedig már arra is van pénz, hogy egyesek rekordokat döntsenek passzióból, az jól jelzi, hogy szinte bármire lehet olcsó forrást szerezni.
Éppen ezért sokak szerint nem kell komoly közgazdasági fejtegetésekbe bonyolódni, hogy előre jelezzük a válságokat, elég csak az ilyen apróságokra figyelni. Ezek után persze könnyen lehet, hogy közellenség válik majd abból, aki felül akarja múlni a Burj Dubai magasságát.
Beke Károly
mfor.hu
