Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mikor lesz már itt az alja, és érdemes lehet-e keresgélni valami vételi lehetőséget?
Itt két dolgot érdemes mérlegelni. Az egyik, hogy az ilyen nagy összeomlásokban mindig kiöntik a fürdővízzel a gyereket, tehát a sok valóban roncs cég/ország/deviza között biztosan lesz olyan is, ami jól állja a sarat és érdemes megvenni, mert árfolyama akár többszörözhet. Viszont egyből adódik a második kérdés: Honnan? Mikor lesz meg az alja?
Természetesen ezt senki sem tudja, de érdemes végiggondolni, hogy mi történt, mi okozta a gigantikus lejtmenetet. A kínai kereslet összeomlása pont akkor kezdődött, amikor a korábban (2000-es évek közepétől egyre jobban) elindított kapacitásbővítések beértek, így egyszerre van keresletcsökkenés ÉS kínálatnövekedés, ezért tudott ilyen pusztító lenni ez a medvepiac a különböző nyersanyagokban.
A rossz hír az, hogy sem a kereslet jelentős bővülésére sem a kínálat csökkenésére nem lehet számítani a legtöbb piacon - a legnagyobb kivételt talán az olaj jelentheti.
Kína nyersanyagintenzív növekedésének vége (márpedig a felívelő szakaszt gyakorlatilag ők generálták a 2000-es években), és akár recesszióba hullik az ország, akár csak sima lassulás+szolgáltatószektorra való átállás következik, nem kell majd annyi vas, alumínium, réz, ón, pálmaolaj, mittudomén. A kínálat pedig azért nem fog csökkenni, mert a már beindított projektek bezárási költsége is nagy lenne, és ha már megy az üzem, akkor mindegy, hogy a tőkeköltséget nem termeli ki, a működés még akkor is sokáig zajlik, ha a működési költségeket is alig érik el a bevételek (sőt valószínűleg amíg van elégetni való pénz, addig cash-cost alatt is tolják tovább). Így a legtöbb piacon nem igazán látom, hogy óriási csődök nélkül mitől lenne fordulat. Ceterum censeo: amíg nem megy tönkre és zár be legalább egy de inkább két nagyon nagy szereplő, addig a piac nem tud kitisztulni.
Az olajpiac helyzete annyival jobb, hogy a motorizáció előretörése megállíthatatlannak tűnik, és az üzemanyagfogyasztás bővülése még egy időleges feltörekvő piaci/kínai recesszió után is valószínűleg folytatódna: kismillió robogó, iránytaxi és private jet fog szolgálatba állni a következő években Ázsiában és Afrikában. Ráadásul a kínálat is hamarosan nagyot csökkenhet: a palaolaj kitermelő kutak gyorsan kifogynak (már az első év után drasztikusan esik a termelésük), és újak nyitására a magukat megégetett amerikai bankok/kötvény/részvénybefektetők nem fognak pénzt adni a wildcatter-eknek. Egy-két év alatt drasztikusan csökkenhet az amerikai termelés, és ekkor szinte biztos vagyok abban, hogy (miután a vetélytársakat egyszer s mindenkorra lemészárolták) a haramiaállamok (Szaúd, Oroszország, többi OPEC tag) összefog és leviszi annyira a termelést (lehet, hogy nem is kell ekkor már sokkal), hogy az olajár visszamenjen 40-70 dollár közé. Ilyen árak mellett nem fognak újra pénzt kapni a palaolajos vállalkozók, hiába jönne ki a projekt szépen excelben nyereségesre, mert minden finanszírozó tudja, hogy a 2015-ös baleset bármikor újra megtörténhet, így az amerikai palaolaj-boom nem indul újra.
Emiatt a klasszikus árupiaci szektor egyelőre szerintem nem érdekes, viszont azok a cégek/országok amelyek az olaj/gáz (áram?) árához vannak kötve, viszont egyre inkább...
