Tavaly februártól szinte minden hónapban 1-2 milliárd forint fizetési kötelezettsége keletkezett ebből a büdzsének. A nagy számok mögött nemcsak a válság áll, hanem az is, hogy tavaly jelentősen megnőtt a hitelek mögötti garanciavállalások mértéke - mondta a lapnak Oszkó Péter pénzügyminiszter, egy, a témában tartott kerekasztal-beszélgetést követően. A kis- és középvállalkozásoknak (kkv) folyósított hitelek aránya 2009-ben mérséklődött, a korábbi 10-ről 14 százalékra emelkedett a garanciával támogatott kölcsönök aránya. Ezek döntő többsége, mintegy 70 százaléka mögött az államnak készfizető kezessége van - tette hozzá Oszkó Péter.
A legtöbb bedőlt hitel is ehhez a vállalatmérethez kapcsolódik, ami a pénzügyminiszter szerint abból adódik, hogy nem áll mögöttük anyavállalat, amely segítséget nyújthatna, a cégeknek nincs exportpiacuk, belföldre termelnek, a hazai fogyasztás azonban visszaesett.
Oszkó Péter arra számít, hogy a második félévben, a gazdasági növekedés megindulásával, a beváltott viszontgaranciák növekedési üteme lassul. Ezért is van, hogy a 2010-es költségvetésben 20,4 milliárd forint kiadást terveztek be az állam által vállalt kezességek érvényesítésére, alig többet, mint a tavaly ténylegesen kifizetett 18 milliárd forint.
A pénzügyminiszter szerint a jelenlegi és a következő kormánynak is van még mozgástere a garanciáknál, már csak azért is, mert az uniós pénzek sikeres felhasználásához is szükség van erre az eszközre.
Király Júlia, az MNB alelnöke a lapnak elmondta: jelenleg a hazai bankok likviditása jó, tőkepozíciójuk erős, rendelkezésükre áll az a pénzösszeg, amit ki tudnának hitelezni a gazdaság szereplőinek. A hitelezés legnagyobb gátja ma a gazdasági visszaesés, illetve az, hogy a recesszió miatt csökkent a bankok kockázatvállalási hajlandósága - tette hozzá.
MTI
