<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Hazai szálláshelyek, vendéglátóegységek, figyelem!

Pályázzanak és nyerjenek díjat az ország legjelentősebb designversenyén - nevezzenek be a Klasszis TopDesign 2022 megmérettetésre!
Külföldi és hazai szakértőkből álló zsűri, bemutatkozási lehetőség a nagyközönségnek, exkluzív díjátadó gála.

Regisztráljon most!

Az új évtől számos ponton számíthatunk adóváltozásokra, legyen szó akár lakásértékesítésről, adójóváírásról vagy akár a dolgozóknak adható juttatásokról. Az mfor.hu a leglényegesebb módosításokat gyűjtötte egy csokorba.

Új év, új adók (Mfor-montázs)

Az ingatlanokkal kapcsolatos szabályok 

Az ingatlanok értékesítésével kapcsolatban lényeges változás, hogy megszűnik az úgynevezett lakásszerzési kedvezmény.

Eddig, ha a lakás eladásából származó jövedelmünket hatvan hónapon belül lakáscélra fordítottuk, azaz másik lakást vettünk magunknak vagy közeli hozzátartozónknak, újat építettünk, vagy növeltük az alapterületet, visszakaptuk a megfizetett adót.

Ezentúl azonban csak akkor látjuk viszont az általunk lerótt adót, ha az APEH - jövedelmi, szociális helyzetünket mérlegelve - rábólint. Egyetlen kivétel ez alól, ha idősek otthonában vagy fogyatékosok lakóotthonában vásárolunk helyet magunknak vagy hozzátartozónknak. Ez esetben nem kell befizetnünk az adót, vagy ha befizettük, automatikusan visszakapjuk. Némileg árnyalja a képet, hogy az eladásokhoz kapcsolódó adókötelezettség ezentúl nem 15, hanem öt év után szűnik meg.

A jelenlegi rendelkezések szerint ugyanis akkor nem kell 25 százalékos szja-t fizetnie az eladónak az ebből származó jövedelem után, ha legalább 15 éve tulajdonosa az ingatlannak. A januártól életbe lépő jogszabály szerint azonban elegendő lesz öt évig tartani a lakást a teljes adómentességhez. A szabály értelmében, a lakás értékesítéséből származó jövedelem a szerzés évében és az azt követő első évben még teljes egészében adóköteles. A másodikban az ilyen jövedelem 90, a harmadikban 60, a negyedik évben pedig 30 százaléka után kell lerónunk a változatlanul 25 százalékos adót, míg az ötödikben egyáltalán nem kell fizetnünk.

Jön a fordított adózás

Marad a helyi iparűzési adó (HIPA), tekintve, hogy október 11-én született meg az uniós döntés, miszerint az adónem mégsem ellentétes a közösségi joggal. A magyar önkormányzatoknak ezért december 31-ig hatályon kívül kell helyezniük az eddig alkalmazott adókedvezményeket és - mentességeket.

További új rendelkezés, amellyel a jogalkotó hadat üzen a feketegazdaságnak, hogy egyes, ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatások (így például szerelés, építés) esetén bevezetik az úgynevezett fordított adózást. Ennek lényege, hogy a szolgáltatást nyújtó vállalkozó helyett az azt igénybe vevő vonja le és fizeti be az áfát, a visszaélések elkerülése végett.

Az illetékek terén pozitív változás, hogy üzletág apportja esetén, amennyiben az átruházott eszközök között ingatlan is szerepel, ezentúl mentességet kapunk az illetékfizetési kötelezettség alól is, míg idáig kizárólag adómentességet élvezhettünk. A jövőben feltehetően növekedni fog az ilyen tranzakciók száma, ami könyvelési problémákat okozhat.

Több pénz jut fejlesztésre

A társasági adó terén többek között a fejlesztési adótartalékra vonatkozó tételek módosultak. Ezentúl az adózás előtti eredménynek nem egynegyedét, hanem felét, de maximum ötszázmillió forintot lehet majd félretenni fejlesztésre.

Szintén kedvező, hogy jövőre már nemcsak ötmillióig, hanem ennek tízszereséig lehet tíz százalékos társasági adókulcs alapján adózni (az afeletti eredményt pedig 16 százalékos normál kulcs sújtja). De csak akkor, ha a cég az így elért hárommillió forintos (az ötvenmillió forint hat százaléka) megtakarítást beruházásra, hiteltörlesztésre vagy foglalkoztatásra (pályakezdő, megváltozott munkaképességű vagy munkanélküli felvételére) fordítja, és megfelel az ezen felül kötelező feltételeknek is.

Szja: egységes adójóváírás

Ami a személyi jövedelemadót illeti, az adókulcsok (18 és 36 százalék) és az alsó kulcs sávhatára (1 millió 700 ezer forint) nem változik. Egységesül ellenben az adójóváírás rendszere, megszűnik a kiegészítő adójóváírás, feljebb tolják a jogosultsági jövedelemhatárt, így az eddiginél sokkal többen élhetnek vele, s ezzel csökkenthetik a bérük után fizetendő adót.

Konkretizálva: havonta 11 340 forinttal kevesebb adót kell a bérük után fizetnie azoknak, akik évente bruttó 1 millió 250 ezer forintnál kevesebbet keresnek. Akik ennél többet, de legfeljebb 2 millió 762 ezer forint bruttót visznek haza, azok csak a kedvezmény egy részét vehetik igénybe, csökkenő mértékben. Évi 2 millió 762 ezer forint bérjövedelem felett ily módon már egyáltalán nem lehet mérsékelni az adót.

További módosítás, hogy a külföldön is adóztatható kamatjövedelem, árfolyamnyereség esetében az ott megfizetett adó beszámítható a hazaiba, nemzetközi szerződés hiányában azonban legalább öt százalékot be kell fizetni.

Átcsoportosított TB-terhek

A járulékterhek összességében nem változnak, de az alapok között jelentős átcsoportosításokat hajtanak végre. A jelenlegi nyolc százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék öt százalékra csökken (ebből 0, 5 százalék a pénzbeli és 4, 5 százalék a természetbeni járulék).

Ezzel egyidejűleg a munkaadókat terhelő 21 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettség 24 százalékra fog emelkedni. A jelenlegi hét százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék pedig hat százalékra csökken januártól (ebből változatlanul négy százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, míg a pénzbeli járulék két százalékos lesz).

Ami a munkavállalói oldalt illeti, a jelenlegi 8, 5 százalékos egyéni nyugdíjjárulék 9, 5 százalékra emelkedik. (Ebből a magánnyugdíj-pénztári tagdíj változatlanul nyolc százalék, a nyugdíjjárulék pedig 1, 5 százalék). A Nyugdíj és Egészségbiztosítási Alapok közötti átcsoportosítás következményeként a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást magasabb jövedelemig (kilencmillió forintig) kell fizetni.

Adószám kell az őstermelőknek

További pozitívum, hogy mind a munkavállaló, mind közeli hozzátartozója személyenként akár évi 69 ezer forint névértékű üdülési csekket kaphat adómentesen. 2008. január 1-től ugyanis a munkavállalók és közeli hozzátartozóik számára - ha ingyenesen vagy kedvezményesen kapnak a munkáltatótól vagy a szakszervezettől, szövetkezettől, gazdasági társaságtól személyes közreműködőként a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekket - e természetbeni juttatás legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegéig, azaz 69 ezer forintig adómentes.

Az áfa törvény jövő évi változásai miatt január elsejétől az őstermelőknek is adószámmal kell rendelkezniük, és megszűnik az 500 ezer forintos értékesítésig számított bevétel utáni bizonylat-kiállítási mentesség is. Azoknak az őstermelőknek is regisztráltatniuk kell magukat az APEH-nél, akik eddig még nem rendelkeztek adószámmal, mivel a január 1-jével hatályba lépő új áfa-törvény szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adóalany folytathat.

Kedvező hír a dolgozóknak, hogy év elejétől a munkáltató által adómentesen adható melegétkezési utalvány 10 ezer forintról 12 ezerre, míg a hidegétkezési jegyek értéke ötezerről hatezer forintra növekszik. A jelenleg 20 ezer forintos adómentes iskolakezdési támogatás pedig 700 forinttal lesz több.

Simon Rita

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.