A kormány pénteken benyújtotta az Európai Uniónak az előzetes Nemzeti Intézkedési Tervet, melynek végleges változata jövő áprilisra készül el a társadalmi egyeztetések után - közölte pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tervben a kormány többek között azzal számol, hogy tíz éven belül foglalkoztatásban utolérjük az Uniót, növeljük a kutatás-fejlesztésre szánt összeget a GDP arányában, illetve emelkedik a megújuló energiaforrások részaránya is.
Egymillió munkahellyel házalunk Brüsszelben is
"Az új makrogazdasági pálya alapja az egymillió új munkahely megteremtése tíz év alatt: ebből 400 ezer 2015-ig teljesül" - olvasható a NIT előzetes változatában. Ez számunkra nem újdonság, hiszen mindkét állítás elhangzott már a kormány tagjainak szájából. A kormány arra számít, hogy az államigazgatás hatékonyságának növelése miatt a teljes foglalkoztatásbővülés a magánszférában valósul majd meg.
"Mivel a 2011-es év még sok szempontból determinált, illetve a foglalkoztatottság-bővítéshez szükséges intézkedéseknek van átfutási idejük, az érdemi változás 2012-től várható" - jósolja a kormány. A meghozandó intézkedéseknek köszönhetően a gazdasági növekedés folyamatosan emelkedhet: a következő két évi 3-3,5 százalék körüli szintről 5 százalékra, majd afölé emelkedik. A nominális GDP ezzel 2015-re közel 3000 milliárd forinttal (7,5 százalékkal) meghaladhatja az alappálya szintjét.
A szakemberek egy része kétségbe vonja a kormány makropályájának realitását, az elmúlt napokban többen is kritikusan nyilatkoztak azzal kapcsolatban, valóban lehet-e 5 százalék feletti gazdasági növekedéssel számolni 2013 után. Az MNB elemzői például kétlik, hogy Orbán-csomag összességében jelentősen javítaná hazánk potenciális növekedését, míg Kopits György szerint az elmúlt hetekben és hónapokban elfogadott, vagy még tárgyalás alatt lévő szaktörvények összességében nem alapozzák meg azt a foglalkoztatásbővülést és beruházásnövekedést, amely szükséges lenne a középtávon 3 százalékot érdemben meghaladó tartós gazdasági növekedés eléréséhez.
A kormány számításai szerint a középtávú költségvetési cél következő években történő fenntartása mellett a költségvetési hiány a GDP 1,5 százaléka körül alakulhat 2015-ben. A fentiekből következően a GDP-arányos államadósság a 2009. évi 78,4 százalékos szintről várhatóan jóval 70 százalék alá csökken öt éven belül.
Mit vállaltunk?
A NIT első verziójában hazánk többek között azt vállalta, hogy a 20-64 év közötti lakosság foglalkoztatási rátáját a 2009-es 60,9 százalékról 2020-ra 75 százalékra viszi fel, ami azt jelentené, hogy ebben a mutatóban utolérnénk az uniós átlagot.
Hazánk arra is vállalkozik, hogy a GDP 1,8 százalékát fordítja majd kutatás-fejlesztésre tíz év múlva, ez az arány jelenleg alig haladja meg az egy százalékot. "Magyarország 2020-as vállalása a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékos növelése, 10 százalékos teljes energiamegtakarítás, és az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2005-ös szinthez képesti legfeljebb 10 százalékos növekedése a célkitűzés" - olvasható az intézkedési terv következő pontjában.
Az oktatás területén is vannak tennivalók: a kormány tervei szerint tíz év múlva a 30-34 évesek majdnem harmadának lesz felsőfokú végzettsége Magyarországon. Ennek aránya a tavalyi év végén 23,9 százalék volt, ezt emelnél 30,3 százalékra 2020-ig. Emellett a korai iskolaelhagyók arányát 10 százalékra csökkentenénk.
Minden huszadik szegény fellélegezhet
A kormány az intézkedési tervben azt is megfogalmazta, hogy 5 százalékkal csökkentené a társadalmi kirekesztettségben és szegénységben élők számát tíz éven belül. Ez összesen három kategóriát foglal magába: a szegénységi küszöb (a mediánjövedelem 60 százaléka alatti jövedelemből) élőket, az anyagi nélkülözésben (egyes alapvető fogyasztási javakkal nem rendelkezők vagy rossz lakhatási körülmények között, illetve eladósodottságban) élőket, és az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élőket (ahol a háztartás aktív tagjainak munkaintenzitása 0,2 alatt van egy 0 és 1 közötti skálán).
Magyarország esetében ez a három kategória a teljes népesség 28,3 százalékát, azaz mintegy hárommillió embert foglal magába. A kormány az intézkedési tervben azt vállalja, hogy mindhárom csoportban 20-20 százalékkal csökkenti az ott élők számát, ezzel 2020-ra hazánk kb. 5 százalékponttal, mintegy 450 - 500 ezer fővel, 23,5 százalékra kívánja csökkenteni a három indikátorral lefedett népesség arányát.
A szegénység visszaszorításában a kabinet különös, de nem kizárólagos hangsúlyt fektetne a roma népességre. Mindezek mellett jelentős szerep jut a társadalmi befogadást és aktív részvételt erősítő szociokulturális programoknak is. A szegénység területi koncentrálódása alapvető probléma, ezért az intézkedések kialakításában hangsúly helyeznének a hátrányos helyzetű területek felzárkózására, a területi és társadalmi szegregáció felszámolására.
Beke Károly
mfor.hu
