A Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint 2013 márciusában tovább mérséklődött a háztartások által elhelyezett forintbetétekre adott átlagos évesített kamatláb.
Míg februárban ez az adat még 5,15 százalék volt, márciusban már "csak" 4,74 százalékot kaphatott a lakosság a pénze után.
A csökkenő kamatok hatása azonban nem mutatkozik meg az elhelyezett összegekben, mivel márciusban februárhoz képest 23 milliárdos növekedés történt, vagyis 953,7 milliárdot helyeztek el bankbetétekben a háztartások. Ez pedig az elmúlt egy évre visszatekintve átlag közeli értéknek felel meg inkább, mint például negatív irányba kiugró értéknek.
Valamivel másabb a helyzet az euróbetéteknél, melyeknél a 2010-es visszaesés óta nem mutatkoznak a fellendülés jelei, már ami a lakosság hajlandóságát mutatja az ilyen megtakarítás forma iránt. Öröm az ürömben, hogy a tavaly novemberben piacra dobott Prémium Euró Magyar Államkötvény nem okozott jelentős törést az elhelyezett összegeket ábrázoló grafikonunkon. Sőt, inkább az látszik, hogy valamennyit segített is ennek a terméknek az állami versenytárs megjelenése. Bár a kereskedelmi bankok által kínált euróbetétek kamata jócskán elmarad a PEMÁK kamatától. Márciusban a statisztika szerint átlagosan 2,22 százalékos kamat mellett helyezték el a háztartások a pénzüket euróbetétben, ami pár bázisponttal magasabb is a februári 2,18 százaléknál. Közben a PEMÁK márciusban közel 4,2 százalékot fizetett.
Egyre közelebb a történelmi mélypont
Ahogy azonban a megszokott termékek kamatának áprilisi változását vizsgáltuk néhány nagyobb kereskedelmi bank és pár takarékszövetkezet esetében, arra a következtetésre jutottunk, hogy a jegybank áprilisi statisztikája (május végén jelenik meg) tovább csökkenő kamatokról számolhat be. Mindez annyira nem is meglepő az alapkamat-csökkentő ciklus ismeretében. Mivel azonban a mostani 4,74 százalékos átlagos kamattól alig 20 bázispontra van a történelmi mélypont, igazán reális közelségbe kerültünk ehhez.
A kereskedelmi bankok többsége áprilisban tovább mérsékelte a forintbetéteken elérhető egységesített betéti kamatmutatót (EBKM), és volt aki a 25 bázispontos alapkamat-vágásnál is nagyobbat változtatott. Ezzel szemben az euróbetétekhez szinte alig nyúltak, bár az Erste 74 bázisponttal csökkentette a termékén elérhető kamatmaximumot.
A takarékszövetkezetek esetében a 6 vizsgált intézményből 2 csökkentett, és követve a bankok példáját, a jegybanki kamatvágás mértékénél is többet vágtak. Kiemelendő ebből a szempontból a Borsod Takarék, melynek fix kamatozású éves lekötést biztosító termékénél 66 bázisponttal kisebb már az elérhető kamat maximuma.
Ha lekötne, vigye takarékba...
Ismét vetettünk egy pillantást a legnagyobb kamatokat kínáló termékekre is, és változatlanul a takarékszövetkezetek nevezhető élenjáróknak a betétgyűjtésben. Náluk találtuk ugyanis a legnagyobb, akár 10 százalék feletti maximumkamatot kínáló konstrukciókat. Ráadásul, ahogy az a táblázatunkból is kitűnik, ezek a legkisebb befektetőknek is alternatívát jelenthetnek, mivel már 1000 forinttal is megnyitható a szóban forgó termék.
Székely Sarolta
mfor.hu
