Soha nem látott szintet ért el a központi költségvetés bruttó adósságállománya június végén. A május végi 21 765,4 milliárdos szint 22 238,4 milliárdra nőtt, ami egy hónap alatt 472,85 milliárdos megugrás. Ennél nagyobb egyhavi növekedésre 2011 novembere óta nem volt példa. Akkor a hazai (végtörlesztés) és a nemzetközi hírekre (spanyol, olasz hozamemelkedés) elszálló forintárfolyam okozta a hatalmas növekedést.
Most azonban erről szó sincs. Június végére ugyanis a forint még erősödni is tudott az euróval szemben, hiszen az MNB hivatalos árfolyam 295,16 volt a május végi 296,63-mal szemben. A forint erősödésének a devizaállományban így 0,5 százalékos csökkenést kellett volna indukálnia. Ezzel szemben a devizaállomány 381 milliárd forinttal emelkedett, ami euróban kifejezve 1,3 milliárdos ugrást jelent. Úgy, hogy június végén 300 millió euróra rugó IMF-hitelt még törlesztettünk is.
Megtörtént az 5000 fő feletti önkormányzatok hitelátvállalása
A költségvetés adósságának soha nem látott, 22 ezer milliárdos szint felé történt emelkedését az 5000 fő feletti önkormányzatok hiteleinek átvállalása okozta. Emiatt júniusban mind a külföldi, mind a belföldi egyéb devizahitelek állománya jelentősen megugrott. Előbbi 92, utóbbi 289 milliárd forinttal, azaz 311, valamint 980 millió euróval. Ez a két tétel pedig elég is volt ahhoz, hogy a publikus információk alapján általunk június végére kalkulált 29,3 milliárd eurós devizaállomány 1,3 milliárddal magasabb szintre, 30,6 milliárdra duzzadjon június végére.
A forint hitelek terén kisebb nem várt változásokat hozott az önkormányzati hitelek átvállalása. Itt is az egyéb hitelsoron lehet egy 105 milliárdos változást feljegyezni. A többi tétel a diszkont kincstárjegyek kivételével úgy alakultak, ahogy azt egy hete készült kalkulációnkban vártuk. A diszkont kincstárjegyek állománya viszont a 363 milliárdos kibocsátás, illetve a 230 milliárdnyi lejárat ellenére mindössze 52,7 milliárddal nőtt. Ez arra vezethető vissza, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) bizonyos szempontok miatt (kincstári értékesítés, repolehetőség az elsődleges forgalmazóknak) a tényleges értékesítésen felül többletet szokott kibocsátani, amit aztán néha "visszaadnak" a piaci szereplők.
Ha egyébként a mostani önkormányzati adósságátvállalásoktól eltekintenénk a központ költségvetés bruttó adóssága érdemben nem változott volna májushoz képest. Ugyan a forintadósság az átvállalás nélkül is nőtt volna valamelyest, de a devizahitelek, illetve a kétéves mélypontra visszaeső mark-to-market (technikai) tételek ezt ellensúlyozták volna.
Az önkormányzati adósságok átvállalása egyébként nem jelent a teljes államháztartás adósságára nézve különösebb változást, mivel az egyik alrendszerből a másikba kerültek át a tételek. Emiatt pedig a teljes államháztartás adósságának szintje érdemben nem változik.
Féléves változások
A központi költségvetés bruttó adóssága hat hónap alatt így 7,15 százalékkal nőtt, és a december végi 28,6 milliárd eurós állomány 30,63 milliárdra duzzadt. Mivel a forint is gyengült valamelyest, így a devizaadósság forintban 8,5 százalékkal emelkedett. Ennél kisebb mértékben, szűk 8 százalékkal nőtt a forintadósság, a büdzsé teljes bruttó adóssága pedig a korábbinál kisebb mark-to market kötelezettségek miatt 7,67 százalékkal bővült hat hónap alatt.
szp
mfor.hu
