A szóvivő hozzátette: "a PSZÁF minden olyan esetben vizsgálatot indít, amikor olyan tőkepiaci, tőzsdei esemény történik, amely jelentős kihatással van a piaci szereplőkre, vagy adott esetben szokatlan".
Azt a felvetést, hogy a magyar tőkepiaci felügyelet vizsgálata kiterjed az osztrák OMV Mol-részvényekkel kapcsolatos tevékenységére, a szóvivő nem kívánta megerősíteni.
A Mol üdvözli a vizsgálatot
A Molnál elmondták, hogy a vizsgálatot üdvözlik és minden segítséget megadnak a PSZÁF-nak.
Az osztrák OMV június 25-én jelentette be, hogy 10 százalékról 18,6 százalékra növelte befolyását a Mol-ban. Ezt a lépést a magyar kormány ellenséges kivásárlásnak tekinti - közölte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök június 29-én.
Az osztrák Bank Austria Creditanstalt (BA-CA) 5,94 százaléknyi Mol-részvényt vásárolt a június 28-i hivatalos bejelentés szerint. A piacot az foglalkoztatja, hogy ki adott megbízást az osztrák banknak magyar olajrészvények vásárlására. A bank ugyanis a Mol-részvényeket csak átmenetileg tartja tulajdonában.
Feladták a leckét a jogászoknak
A magyar olajcég vélhetően az osztrák térnyerés miatt hirdette meg június 22-én a tőkeszerkezet optimalizációjára vonatkozó programját, amelynek során sajátrészvény-vásárlásokba kezdett. A gazdasági társaságokról szóló hatályos törvény szerint egy társaság saját tulajdonában névértéken maximum 10 százaléknyi saját részvény lehet.
A Mol a korábban vásárolt részvényekből 10 százalékot kölcsönbe adott az MFB Invest Zrt.-nek és 8,01 százalékot az OTP Bank Nyrt.-nek. A kölcsönszerződés részletei nem ismertek. Az olajtársaságnak vételi opciója van 8,2 százaléknyi Mol-részvényre, amely a BNP Paribas, és további 5,5 százalékra, amely a Magnolia Finance Ltd. nevű cég birtokában lévő Mol-részvényekre vonatkozik.
Az elmúlt napok eseményei feladják a leckét a jogászoknak, mert az eddigi hivatalos bejelentések alapján a tranzakciók a törvény betűjének ugyan megfelelnek, de egyes vélemények szerint a szellemének nem feltétlenül.
A Mollal kapcsolatos részvényügyleteket érintheti a befolyásszerzéssel kapcsolatos szabályozás, amivel a tőkepiaci törvény foglalkozik. A törvény szerint 33 százalékos befolyás elérése esetén nyilvános vételi ajánlatot kell tenni a társaság többi tulajdonosa számára. Értékpapír-kölcsönzés esetén, amellyel a Mol is élt, a szerződésben meg kell állapodni a szavazati jog gyakorlására vonatkozóan. Ez pedig felvetheti az összehangolt magatartás kérdését, amely a befolyásszerzés egyik lehetséges módja.
Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a Mol-kölcsönügyletek esetében nem a Mol, hanem a Mol menedzsmentje a kölcsönbe adó. Bonyolítja a helyzetet többek között a kölcsönbe adott részvényekhez fűződő szavazati jog gyakorlása is, hiszen a tőkepiaci törvény csak azt írja elő, hogy erről a kölcsönszerződésben kell megállapodni. Ugyanakkor a törvény utal a Polgári Törvénykönyv pénzkölcsönzésre vonatkozó szabályaira, miszerint az értékpapírkölcsönzés pénzkölcsönzésnek minősül, így minden jog a kölcsönbevevőre száll.
