Két komoly, válsággal fenyegető eseményen már túl vagyunk, eddig szerencsére egyik sem okozott összeomlást, ám az igazsághoz hozzátartozik, hogy egyik probléma sem oldódott meg. A június végi brit népszavazás során a kilépés pártiak nyertek, és a köznyelvben brexit néven ismertté vált aktus hatása egyelőre felmérhetetlen. Noha számos elemzés jelent meg, amely az Európai Unió elhagyása miatt súlyos veszteségeket jelez előre a brit gazdaság számára, annak időpontja mindenképpen kérdéses, így egyelőre inkább kivárás jellemző, és a visszafogottabb várakozásokból adódó elhalasztott beruházások, vagy alacsonyabb munkaerő állomány alkalmazása okozhatnak veszteséget.
Még több információt a brexitről itt talál
Egy hatása azonban már július első felében volt a brexitnek, a kiválás miatt aggódó befektetők figyelmét ráirányított a periferián lévő tagállamok gyengeségeire, így került az olasz bankszektor a fókuszba. Olaszország öt éve már majdnem bedőlt, akkor ebbe a miniszterelnök, Silvio Berlusconi is belebukott. A helyzetet végül az Európai Központi Bank (EKB) hathatós segítségével sikerült konszolidálni. Az olaszok azonban ezt követően mintha minden rendben lenne, hagyták a dolgokat folyni a maguk medrébe, ami már ismét komoly válsághelyzetet teremtett. Most kapta fel a nemzetközi sajtó, hogy náluk a második legmagasabb a nemteljesítő hitelek aránya az európai uniós bankrendszerben. Az úgynevezett NPL ráta (non-performing loans) vagyis a nemfizető hitelek aránya 18,1 százalékon állt tavaly év végén. 360 milliárd eurót tesz ki az a hitelállomány, amit legalább 90 napja nem fizetnek a hitelfelvevők, ráadásul ebből 210 milliárd eurót már nem behajthatónak tartanak nyilván. A nemteljesítő hitelek nem akkora probléma, ha van mögötte kellő fedezet, amin keresztül a bank be tudja hajtani a kintlevőségét, csakhogy ez az olaszoknál hiányzik, csupán 45 százalék fedezett, ráadásul a szakértők szerint ezek egy része is kétséges. Így félő, hogy bármikor beindulhat egy olyan láncreakció, ami maga alá temetheti az olasz bankrendszert. Bár július óta a téma háttérbe szorult, a helyzetet sokan robbanásveszélyesnek tartják.
Itt bulizott Berlusconi a világ vezetőivel
Ezek után nem nagy öröm, hogy a nemzetközi gazdasági sajtó újabb lehetséges problémaforrást talált az EU-ban, szerintük ugyanis a portugál gazdaság meglehetősen ingatag lábakon áll. A mostani aggodalmak mögött az a feltételezés áll, hogy a hitelminősítők a közeljövőben rontani fognak a portugál állampapírok besorolásán, amelyek így kiesnek az EKB monetáris lazítási programjából, melynek keretében a náluk elhelyezett kötvényekre adnak hiteleket. A piacon máris mutatkoznak az aggodalom jelei, hiszen a 10 éves portugál kötvények augusztus 14-én még 2,7 százalék alatti hozammal forogtak, a héten viszont már 3 százalék fölé ugrott a hozamuk. Ráadásul tavaly ilyenkor az állampapírok hozama 2,3 százalék körül állt.
Az elemzők azt is megemlítik, hogy noha Portugáliának nincs említésre méltó olajkincse, ennek ellenére a nyersanyag árának zuhanása negatívan érintette a gazdaságukat. Az ország egykori gyarmata, Angola számára ugyanis ez az elsőszámú bevételi forrás, az afrikaiak viszont a portugál termékek számára számítanak nagyon fontos felvevőpiacnak, hiszen a negyedik legfontosabb külkereskedelmi partnerük.
Újabb cseppet jelentett a pohárban, hogy múlt pénteken a Fitch rontotta az ország besorolását, és a korábbi 1,6 százalékos növekedéssel szemben az idei évre már csak 1,2 százalékos bővülést várnak. A portugál gazdaság gyengélkedése pedig a GDP-arányos adósságot is felfele tolta, ami tovább erősíti az aggodalmakat. Az sem sejtet túl sok jót, hogy az EU-ban itt az egyik legmagasabb a munkanélküliek aránya.
Az elemzők úgy vélik, hogy összeomlásról egyelőre még túlzás beszélni, azt ugyanakkor érdemes leszögezni, hogy a portugál gazdaság komoly bajban van. Mindenképpen szükséges tenni valamit, mert könnyen eszkalálódhat a helyzet.
mfor.hu
