4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A német Die Welt című lap a hétvégén arról írt, hogy 13 európai multinacionális vállalat szankciókat követel Magyarország ellen a különadók, és a külföldi vállalatokra vonatkozó egyéb intézkedések miatt. Az mfor.hu által megkérdezett szakértő szerint egyelőre megjósolhatatlan, mi lesz a döntés Brüsszelben, de az ügy hónapokig húzódhat. Mfor.hu-háttér.

A jelek szerint nem nyugszanak bele a válságadókba a nagy európai cégek, melyek december közepén az Európai Bizottságnál panaszolták be Magyarországot. Azt egyelőre nem tudni, hogy a versenyjogi aggályok megállnak-e Brüsszel előtt, azonban semmiképp nem tesz jót hazánk megítélésének a vállalatok lépése.

Megjósolhatatlan az eredmény

A Die Welt birtokába került ötoldalas dokumentum szerint a prominens vállalatvezetők egyebek mellett arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy "győzze meg a magyar kormányt a befektetőket érintő törvényes keretek stabilitásának jelentőségéről és bírja rá Budapestet a jogtalan terhek visszavonására". Az érintett vállalatok egyszersmind panasszal éltek az illetékes EU-igazgatóságoknál azzal a céllal, hogy az Európai Bizottság "indítson eljárást Magyarországgal szemben" az Európai Unió szabályainak a megsértése miatt.

"Nem láttam a konkrét beadványt, ezért nehéz előre megmondani, hogy fog dönteni a Bizottság" - mondta az mfor.hu kérdésére Meisel Sándor. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa kiemelte: ha valóban versenytorzítónak minősítik a magyar válságadókat, akkor elvileg hozhat szankciókat a Bizottság, ez akár pénzbüntetés, vagy az eredeti állapot visszaállítása lehet.

"Ha egy szektor minden cégét megadóztatják, akkor az elvileg nem torzítja a versenyt, ezért kérdéses a beadvány kimenetele. Az Unió számára általában az szokott fontos lenni a hasonló esetekben, hogy legyen egy kivezetési ütem, ez a válságadóknál egyelőre nem látszik" - tette hozzá Meisel Sándor.

A Die Welt cikke szerint az érintett cégek még december közepén küldték el beadványukat a bizottsághoz, azóta azonban nem kaptak választ. Az MTA szakembere szerint ez nem meglepő, hiszen Brüsszelben december 20. körül megállt az élet, most kezdenek majd újra dolgozni. Meisel Sándor hozzátette: biztos nem januárban vagy februárban lesz döntés a Bizottság részéről, főleg nem egy magyar EU-elnökség ideje alatt.

Egy prominens támogatót máris találtak a cégek az európai politikában: a Süddeutsche Zeitung hétfői számában Rainer Brüderle német gazdasági miniszter állt ki mellettük. A politikus szerint a magyar válságadók problémásak az európai belső piac elvei alapján. A miniszter hozzátette: Berlin egyértelmű jelzést küldött a magyar kormánynak arról, hogy ellenzi ezeket a különadókat.

Az Európai Bizottság  tanulmányozza a külföldi nagyvállalatoknak a magyarországi válságadókkal kapcsolatos panaszlevelét, illetve azt a levelet is, amellyel a kormány még decemberben válaszolt a bizottsági érdeklődésre - közölte hétfőn a brüsszeli végrehajtó testület egyik szóvivője az MTI-vel.

Egyelőre nincs szó hivatalos vizsgálatról, arról csak az elemzés befejezése után hoz döntést a bizottság - tette hozzá Olivier Bailly. Az uniós jogszabályok alapján a bizottságnak elsősorban annak értékelésére van módja, hogy tiszteletben tartja-e a magyar jogszabály az egyenlőség elvét kimondó előírásokat - jelezte a szóvivő.

"Ahol kötelező a nyakkendő, ott nem szokták szeretni a nyakkendő nélkülieket"

Bár a fentiek miatt egyáltalán nem biztos, hogy versenyellenesnek minősíti Brüsszel a magyar válságadókat, mégis lehetnek szankciók. Meisel Sándor szerint a jogbiztonság, a gazdasági szabadság és az európai értékek védelme érdekében puha eszközökkel tud hatni a Bizottság a magyar kormányra. "Ha egy klubban kötelező a nyakkendő viselése, akkor ott nem szokták szeretni a nyakkendő nélkülieket" - érzékeltette a szakember.

A Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa szerint nem is a versenyjogi beadvány a fő veszély hazánk számára. "Ezek az említett cégek komoly befektetési döntéseket hoznak. Ha ettől a beadványtól nem is lesz konkrét büntetés, az nagyobb kockázat, ha leértékelődik Magyarország a cégek szemében" - véli Meisel Sándor.

"Nem gondolom, hogy az Európai Unió részéről jogi értelemben kritika érheti majd a magyar válságadókat, ugyanis az uniós szabályok szerint ezek nem minősülnek forgalmi adóknak, holott közgazdaságilag annak tekinthetők" - mondta október végén egy sajtóbeszélgetésen László Csaba, a KPMG adópartnere.

"Nyilvánvalóan az érintett iparágaknak nem esik jól az újabb adó, azonban nem hiszem, hogy jogi értelemben bárkinek is lenne esélye küzdeni ellene" - tette hozzá az egykori pénzügyminiszter.

Beke Károly

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!