A lap Sors Lászlótól megtudta: tavaly több mint 1400 esetben indult nyomozás áfacsalás miatt, a felderített ügyek szereplői nagyjából 79 milliárd forint kárt okoztak az államkincstárnak.
A bűnügyi vezető szerint manapság jóformán minden áruházlánc polcaira eljuthatnak azok a termékek, amelyek után a kereskedelem valamely szereplője korábban nem fizette meg az áfát. Adócsalás gyanúja merülhet fel valamennyi olyan esetben, amikor egy bolt jóval a beszerzési ár alatt kínál nagy mennyiségben valamilyen árucikket. Megjegyezte: ez nem jelenti azt, hogy a bolthálózatok önmagában ezzel bűncselekményt követnének el, más kérdés, hogy etikus-e gyanúsan olcsó termékkel üzletelni.
A NAV elnökhelyettese kitért arra is: az uniós számításokon alapuló becslések ezermilliárd forintra teszik azt a kárt, amit egy év alatt az áfacsalás - valamint az egyéb okok miatt kieső áfabevétel - okoz a magyar költségvetésnek. Nyilvánvaló, hogy a büntetőjog, a bűnüldözési eszközrendszer hatékonysága egy ponton túl nem fokozható. Ezért jogalkotási, technológiai újításokra is szükség lenne - vélekedett Sors László -, például arra, hogy létrehozzák a könyvelés és a számlázás egységes, elektronikus rendszerét.
MTI
