Május 2-án indul a budapesti bankközi forint-hitelkamatláb (Bubor) kötelező árjegyzése, amelytől a jegybank a Bubor-piac élénkülését várja, azt, hogy igazi referenciakamat szerepét töltse be - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke csütörtökön, Budapesten, sajtó-háttérbeszélgetésen.
Hozzátette: jelenleg a Bubor-kamat az alapkamathoz tapad, nem tölti be funkcióját, nincs forgalma. Májustól az 1 és 3 hónapos Bubor kötelező árjegyzése indul, a limiteket az MNB jegyzi és figyeli, hogy a bankok hogyan felelnek meg ennek - ismertette. Elmondta, hogy szeptemberig a tesztidőszak tart, ha addig a Bubor-piac nem éri el a kívánt forgalmat, akkor kötelező ügyletkötést írhatnak elő a bankoknak, de ez csak a második lépés.
Bankjegyek, amelyekről nők tekintenek vissza ránk
A jegybank alelnöke beszélt arról is, hogy túlzóak a kamatcsökkentési ciklus aljával kapcsolatos piaci várakozások, a jegybank ezt enyhíteni akarja. Hozzátette: nem az ideálisan legalacsonyabb kamatszintet akarják elérni, hanem azt a szintet keresik, amely 2018 közepéig fenntartható.
Emlékeztetett arra, hogy a kamatcsökkentési ciklus elején a májusi és a júniusi kamatdöntő ülésre célozva már elmondta: kérdés, hogy lesz-e harmadik vagy esetleg negyedik lépés. Kedden az MNB Monetáris Tanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően újabb 15 bázisponttal, 1,05 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot és szűkítette a kamatfolyosót.
A gazdaság élénkülését a jegybanki és egyre inkább a kormányzati intézkedések támogatják, a fiskális politika átveszi az ösztönző szerepet - mondta Nagy Márton, a keddi kamatdöntés után megjelent jegybanki közleményre utalva.
Véleménye szerint a monetáris politika sok mindent megtett a gazdaság élénkítésére. A jövő évi költségvetési tervezetben szereplő 2,4 százalékra megemelt hiánycél nagyon fontos, ennek gazdasági ösztönző hatása nem elhanyagolható - tette hozzá. Ha a költségvetési politika lazább, akkor a monetáris politikának nem kell olyan lazának lenni - jegyezte meg a jegybank alelnök.
MTI
