Glattfelder Béla egyúttal fontosnak mondta, hogy a gazdasági teljesítménynövekedés ne járjon az energiafelhasználás ugrásszerű növekedésével, különösen ne emelkedjen a fosszilis energia felhasználása és ne nőjön a széndioxid-kibocsátás.
Kifejtette, a gazdaság teljesítményének növekedését úgy kell elérni, hogy javuljon az energiatakarékosság, emelkedjen a megújuló energia felhasználása és ne nőjön Magyarország energiafüggősége.
Az államtitkár a virtuális erőmű program keretében - az energiatudatosság előmozdítására - meghirdetett energiahatékonysági kiválósági pályázat díjkiosztóját megelőző sajtótájékoztatón elmondta: a magyar vállalatoknak is érdekük, hogy a versenyképesség növelése érdekében kevesebb energiát használjanak fel és növeljék költséghatékonyságukat. Ezen a területen erős a személyes motivációja is, mivel korábban vezette a Megújuló Energiaplatformot, most pedig a Magyar Szolár Szövetség elnöke.
Utalt arra, hogy a Gazdaság, Innováció Operatív Program (GINOP) keretében több lépést is tettek a gazdaság fenntarthatósága és az energiahatékonyság növelése érdekékben. Példaként említette, hogy a jövőben csak olyan új ipari épületek építésére lehet támogatást igényelni, amelyek tetőszerkezete legalább 30 százalékban alkalmas arra, hogy napenergia-nyerő berendezést lehessen rajta elhelyezni. Nem kötelező a rendszer felszerelése, de az épületet úgy kell megépíteni, hogy arra lehetőség legyen - jegyezte meg.
Felhívta a figyelmet az uniós energiahatékonysági irányelvre, amely szerint míg a nagyvállalatoknak kötelező az energiahatékonysági audit, addig a kis és közepes cégeket (kkv) a tagállamoknak kell arra ösztönözni, hogy ezek is készítsenek energiahatékonysági auditot. Ezért Magyarországon a GINOP-on keresztül mentorálják majd a kkv-kat.
Fürjes Balázs Zoltán, a Magyar Innováció és hatékonyság Nonpropit Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy a kkv-k mintegy 10 százalékkal termelnek kevesebb hozzáadott értéket, mint a nagy, jól szervezett vállalatok. A versenyhátrányukat viszont különféle megtakarításokkal, az energia hatékonyabb felhasználásával csökkenthetik. Az energiahatékonyság növelését és az energiatakarékosság ösztönzését szolgálja a virtuális erőmű program, amelynek segítségével 2020-ig 200 megawattnyi energiát kívánnak megtakarítani a cégek bevonásával.
Glattfelder Béla az MTI kérdésére elmondta: a GINOP-ban 65 milliárd vissza nem térítendő, és 130 milliárd forint visszatérítendő támogatás van. De emellett több más operatív programban is szerepel az energiatakarékosság és -hatékonyság támogatása. Ezt összességében 600-700 milliárd forintra becsülte az államtitkár, hozzátéve, hogy a tényleges összeg nagyobb is lehet az általa becsültnél.
A sajtótájékoztatón két követendő jó gyakorlati példát is megismerhettek az újságírók. Bába József, a Príma Pék Sütőipari Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy a sütőiparban az alaptevékenységből származó "hulladékenergiát", például a hőt újra fel lehet használni, hatékonyabbá, energiatakarékosabbá téve a cég működését. Ugyancsak a hőenergia, a geotermikus energia hasznosításáról beszélt a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársa. Zsigmond Vince elmondta, hogy a budapesti állatkertben a közelben lévő Széchenyi Fürdő termálvizének energiáját hasznosítják, úgy hogy nemcsak maguknak, hanem a fürdőnek is költséget takarítanak meg vele.
MTI
