10-12 százalék körüli tőkearányos nyereséggel (ROE) működő bankszektort javasol a jegybank abban a vitajavaslatban, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) két prominense, Nagy Márton pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgató, illetve Vonnák Balázs igazgató jegyez.
A szakértők 10 pontban fektették le azokat az ismérveket, amelyek véleményük szerint egy jól működő magyar bankrendszert jellemeznének. Ezek közül talán a legérdekesebb, hogy a magyar gazdaság fejlődését a saját tőkéjére vetített 10-12 százalékos nyereséget termelő bankrendszer tudná a legjobban szolgálni. Ez a mutató 2003 és 2009 között a 20 százalékot közelítette, majd 2010 és ’12 között a mínusz tartományba csúszott.
A 10-12 százalék egyébként jelen körülmények között magasabb, mint amit néhány hete Csányi Sándor elnök-vezérigazgató vázolt fel az OTP éves eredményeit bemutató sajtótájékoztatón. (lásd: Csányi: pár év volt, amikor többet kerestünk, mint ami elvárható) Igaz, az OTP-vezér nem nominális értékben adta meg a kívánt nyereségtartalmat, hanem a jegybanki kamathoz kötötten. Csányiék szerint a bankok tulajdonosai által elvárható reális hozam 5 százalékponttal magasabb a jegybanki alapkamatnál. Vagyis a jelenlegi MNB-alapkamatot figyelembe véve 8 (egészen pontosan 7,7) százalék körül van a fair hozam, ami lényegesen alacsonyabb a jegybanki javaslatnál.
Persze figyelembe véve, hogy jelenleg valahol a jegybanki kamatciklus alján lehetünk, és ha középtávon (2 év) teljesül a jegybank 3 százalékos fogyasztói árindexe, akkor az alapkamatnak vissza kell emelkedni egy 4 százalék körüli szintre (a Magyarországtól elvárt reálkamat függvényében ez akár nagyobb, de kisebb is lehet), akkor a Csányiék féle javaslatban a hozam középtávon 9 százalék közelébe emelkedhet. De ez még mindig alacsonyabb, mint Nagyék 10-12 százalékos javaslata.
Ugyan a profit terén a jegybanki vezetők engedékenyebbnek tűnnek, egyéb javaslataik azonban inkább kedvezőtlenek az OTP számára. Például egyetlen területen sem támogatnák, hogy a három legerősebb pénzintézet összesített piaci aránya nagyobb legyen 50 százaléknál. Ez pedig azt is jelenti, hogy például ha 8 nagybankból valamelyik elhagyná az országot, annak OTP általi felvásárlása könnyen ebbe az 50 százalékos limitbe ütközhetne, különösen a lakossági szegmensben. (Persze a versenyhivatali döntés a GVH kompetenciája és nem a jegybanké.)
A tanulmány egyébként több pontban korábban már javasolt jegybanki elképzeléseket tartalmaz, a kérdés, hogy ebből a törvényhozók mennyinek fognak a gyakorlatban is „zöld utat adni”. Például a kötelező árfolyamgátba történő belépés, vagy a meglévő hiteleknél a kötelező referenciakamathoz igazodást bár a kormány elvileg támogatta, mégsem hozta meg a szükséges törvényeket.
mfor.hu
