Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) az első negyedévben 6,7 százalékkal, a naptári hatás kiszűrésével 6,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden a részletes adatok alapján. Előzetesen még 5,8, kiigazítatlanul 6,4 százalékos csökkenést jelzett a KSH. A külkereskedelmi mérleg január-áprilisban 323 milliárd forint (1,049 milliárd euró) aktívumot mutatott, az egyenleg 237 milliárd forinttal (718 millió euróval) javult az egy évvel korábbi 86 milliárd forintos (331 millió eurós) aktívumhoz képest - közölte KSH.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője elmondta: a gazdaság minden szektorát érintette a csökkenés, amely kifejezetten markáns volt az iparban. A gazdaság zsugorodásában a legnagyobb szerepe az ipari export visszaesésének, emellett a belső fogyasztás, a beruházás és a termelés csökkenésének volt. Az elemző nem változtatott idei, 5,1 százalékos éves GDP-csökkenési előrejelzésén. Németh Dávid, az ING Bank Zrt. elemzője a szintén kedden közölt áprilisi előzetes külkereskedelmi adatokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy immár a harmadik hónapja jelentős az export aktívum. Hozzátette: úgy tűnt, hogy az export visszaesése márciusban már elérte a mélypontot, az április adat azonban még annál is rosszabb lett, megközelítette a 30 százalékot. Az ipari termelési adatokból is kitűnik, hogy a gazdaság az első negyedévben még nem jutott túl a nehezén.
Bajnai Gordon a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) keddi rendezvényén Budapesten kiemelte: a kormány első 50 napja az egyensúly és bizalomteremtés jegyében telt el, és a növekedés érdekében megvalósuló élőmunka tehercsökkentés nyomán 2010-ben a munkavállalók 91 százaléka, 5 millió forintos határig az alsó, 17 százalékos szja-kulcs szerint fog adózni. A kormányfő rámutatott: négy területen dolgozott ki programot a kormány, elsőként az államháztartási egyensúly helyreállítását említette, másodikként a növekedést akadályozó tényezők felszámolását, majd a rövid távú válságkezelést, amelynek következtében sikerül hosszabb távon helyreállítani az ország iránti bizalmat.
Magyarország jövőbeni gazdasági növekedése az exportpiacoktól függ, amennyiben azok tovább zsugorodnak, akkor a magyar gazdaság sem tud fejlődni - válaszolta egy kérdésre a miniszterelnök. Az ország pénzügyi stabilitásával kapcsolatos kérdésre pedig azt felelte: a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) lefolytatott tárgyalások során az IMF jelezte, ha Magyarország betartja a megállapodásokat, akkor - amennyiben szükség lenne rá - megújítható, illetve meghosszabbítható az IMF hitelkerete.
A válsággal kapcsolatos magyarországi hír, hogy a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) álláspontja szerint a munkavállalói réteg már jelentős áldozatokat hozott a válság miatt, ezért "féllábassá válhatnak" a kollektív szerződések, akár fel is bomolhatnak. Hernádvölgyi Andrea, az MSZOSZ alelnöke kedden Debrecenben úgy érvelt: a kormány álláspontja előrevetíti, hogy jövőre akár ne legyen országos bérmegállapodás. A kormányzat eljuttathatja odáig a szakszervezeteket, hogy ők mondják ki: nem kérnek a munkavállalókat egyoldalúan sújtó kollektív szerződésekből - tette hozzá a szakszervezeti tisztségviselő.
Európa gazdaságai is tovább zsugorodtak az első negyedévben. Románia első negyedévi hazai összterméke 6,2, míg Csehországé 3,4 százalékkal csökkent éves összevetésben az országok statisztikai hivatalainak kedden közölt végleges adatai szerint. Visszaesett a finn gazdaság is, hiszen az észak-európai ország első negyedévi GDP-je 2,7 százalékkal esett az előző három hónaphoz képest, és 7,6 százalékkal a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.
A világ első számú exportőrének számító Németország kivitele minden korábbinál nagyobb mértékben, éves szinten 28,7 százalékkal csökkent áprilisban. A német statisztikai hivatal kedden közzétett adatai szerint Európa legnagyobb gazdaságának áprilisi külkereskedelmi mérlege 9,4 milliárd euró többletet mutatott, némileg meghaladva az elemzői várakozások 9,3 milliárd eurós átlagát. A kivitel 63,8 milliárd euró volt, 28,7 százalékkal elmaradva az egy évvel korábbitól.
A Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Kutatások Intézete(WIIW) kedden publikált elemzésében úgy vélekedett, hogy a válság hatására legalább a felére csökken az új közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) összege idén a tavalyihoz képest Közép- és Kelet-Európában.
Obama kabinetje nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy az európai bankokat is vessék alá szigorú stressz teszteknek - írta a keddi The Wall Street Journal. Washington meggyőződése szerint az európai pénzintézeteken is kemény terhelési próbát kell végezni azon bankok kiszűrésére, amelyek nem tudnának átvészelni egy nehezebb gazdasági helyzetet.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 473,02 pontos, 3,03 százalékos emelkedéssel, 16.062,60 ponton zárt kedden. A Mol árfolyama 4,66 százalékkal 13.600 forintra erősödött, az OTP részvények ára 1,81 százalékkal 3.659 forintra nőtt. Budapesten az eurót délután négy órakor 281,35 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben az előző délutáni 287,20 forinttal szemben. A dollárt délután négy órakor 201,21 forinton jegyezték a bankközin (1,3977 dolláros euró árfolyam mellett), szemen a hétfő délutáni 207,57 forinttal.
MTI/Menedzsment Fórum
