A BNP Paribas bankcsoport legújabb felzárkózó piaci helyzetelemzése szerint a második negyedév óta beérkező vezető jelzőszámok arra vallanak, hogy "egyre kevésbé komor" a térség ipari termelésének kilátása, a bázishatások révén október-novembertől már növekedhet is az ipari kibocsátás éves összevetésben a legtöbb országban. Ez a teljes körű gazdasági kibocsátásnak is jót tehet, tekintettel arra, hogy az ipar "viszonylag nagyon fontos" szerepet játszik a térség gazdaságaiban - áll az elemzésben.
Jóllehet a magyar ipari termelés értéke még mindig 20 százalék körüli ütemben esik éves összehasonlításban, a csökkenés üteme az utóbbi időben "még Magyarországon is enyhült valamelyest", áll a BNP Paribas hétfőn kiadott térségi helyzetelemzésében. A ház szakértőinek előrejelzése szerint a térség országainak ipari kibocsátása a közlejövőben tovább közelít egymáshoz, ami azt jelenti, hogy Lengyelország viszonylagos túlteljesítése elenyészik, miközben a magyar ipari termelés fellendülése a legmeredekebb lehet a térségen belül.
A balkáni országokban egyelőre nem látszanak a fellendülés jelei - legalábbis erről tanúskodnak hétfői hírek. A szlovén gazdaság teljesítménye a második negyedévben tovább romlott: a statisztikai hivatal adatai szerint a GDP éves összevetésben 9,3 százalékkal csökkent, az első három hónapban 8,3 százalékkal. Horvátországban is jelentős mértékben visszaesett a GDP: 6,3 százalékkal csökkent az éves szintű második negyedévi hazai össztermék a hétfőn ismertetett előzetes adat szerint. Az európai uniós tagságra készülődő Horvátországban ezzel már a második egymást követő negyedévben volt mínuszban a GDP. Macedóniában arra számítanak, hogy a gazdaság az idén 1 százalékkal csökken. Az ország elég tartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy fenntartsa gazdasági stabilitását, ezért nem látja szükségét, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) forduljon segítségért az idén - mondta a kormányszóvivő hétfőn a Reuters hírügynökségnek.
Ugyancsak az IMF-hez kapcsolódó hír, hogy a brit kormány háromnegyedével növeli az IMF feltőkésítéséhez nyújtott hozzájárulását, és ugyanerre szólította fel hétfőn a többi EU-tagállamot is. Alistair Darling brit pénzügyminiszter a The Guardian című vezető baloldali brit napilapban írt cikkében felfedi: Nagy-Britannia kész 11 milliárd dollárral megtoldani eredeti vállalását, 26 milliárd dollár fölé növelve teljes hozzájárulását az IMF tőkepótlásához. A húsz legnagyobb ipari és fejlődő gazdaság (G20) tavaszi londoni csúcstalálkozóján született döntés az IMF mozgósítható tőkéjének 750 milliárd dollárra növeléséről, vagyis megháromszorozásáról.
A német pénzügyminiszter hétfőn arra szólította fel a G20-ak pénzügyminisztereit, hogy amilyen gyorsan csak lehet, csökkentsék a gazdaságélénkítést célzó fiskális kiadásokat. Peer Steinbrück ezt azzal indokolta, hogy elfogadható szintre kell csökkenteni az államháztartási hiányokat.
Ázsia harmadik legnagyobb gazdaságában, Indiában gyorsult a gazdaság növekedése az idei második negyedévben. A bővülés 2007 óta először váltott nagyobb ütemre a világgazdasági válságból való kilábalás éllovasai közé számító országban. Ázsia harmadik legnagyobb gazdasága éves szinten 6,1 százalékkal bővült a második negyedévben. A hazai össztermék (GDP) az előző negyedévben 5,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Hétfőn az is kiderült, hogy az amerikai központi bank, a Fed mostanáig 14 milliárd dollár extra nyereséget ért el a válság miatt bajba jutott pénzügyi rendszerbe pumpált hitelek révén. A Fed egy belső elemzésében egyfelől a háromhónapos kincstárjegy hozama, másfelől a pénzintézeteknek és más befektetőknek felszámított díjak és kamatok különbségét vizsgálta. A számítások szerint a 2007. augusztus - az első bankmentő intézkedés - óta eltelt két év alatt összesen 19 milliárd dollárt keresett a Fed a válságenyhítő, likviditásnövelő programokon, míg ha ugyanazt az összeget kincstárjegybe fektette volna, akkor csak 5 milliárd dollár lett volna a tiszta haszna.