A Conference Board gazdaságkutató szerint májusban tovább javult a gazdasági kilátások megítélése az Egyesült Államokban, ami azt jelzi, hogy az amerikai gazdaság talán egy lépéssel közelebb került a kilábaláshoz. A társaság összetett konjunktúramutatója 1,2 százalékkal növekedett az előző hónaphoz képest, miután már áprilisban is növekedést regisztráltak a kutatók. Az optimizmust jelzi, hogy ezt megelőzően hét hónapig folyamatosan csökkent a gazdasági folyamatokat akár három-hat hónapra is előre jelző mutató.
Csütörtökön Bulgáriáról derült ki, hogy a gazdasági válságból való kilábalás érdekében szüksége van az IMF hitelére. A The Wall Street Journal szerint a hitelmegállapodásra az ország pénzügyi biztonsága érdekében is szükség lenne.
A Világbank közben felfelé módosította a kínai gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az ázsiai ország GDP-je az idén várhatóan 7,2 százalékkal bővülhet éves szinten, szemben a korábban prognosztizált 6,5 százalék helyett. A szervezet szerint a növekedés elsősorban a hatalmas állami beruházások hatására gyorsulhat, míg a másik fő ok, hogy az első félévben a bankok a vártnál jóval több hitelt nyújtottak a vállalkozásoknak.
A GDP 4,2 százalékos visszaesésével számoló Svédországban ugyanakkor több mint 150 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma idén májusban, az előző év hasonló időszakához képest. A skandináv országban ezzel elérte a 446 ezret a munka nélkül maradók száma, a munkanélküliségi ráta pedig a 9 százalékot.
A munkanélküliség ugrásszerű növekedése miatti többletmunkára hivatkozva sztrájkot hirdettek a francia munkaügyi központok dolgozói. A tiltakozók a munkanélküliek állandó ellenőrzésén kívül a különböző nyomásgyakorlások leállítását is követelik, amelyekkel kénytelenek a "rosszul fizetett és bizonytalan szakmák" felé irányítani a munkakeresőket. Három szakszervezet felhívására a munkaügyi központok 45 ezer munkatársának 14 százaléka nem vette fel a munkát csütörtökön, és 97 központ nem nyitott ki, mert azokat elfoglalták a sztrájkolók.
A magyar pénzügyminiszter szerint a kormány jó kompromisszumokat kötött az adórendszer átalakítása során, példa erre a cafeteria rendszer klasszikus elemeinek a tervezett 32 helyett 25 százalékos kedvezményes kulcsa.
Oszkó Péter véleménye szerint a tavaly szeptemberben benyújtott költségvetéshez képest az idén 800 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel várható, amit ezer milliárd forintos kiadáscsökkentéssel ellensúlyoz a kormány bizonyos adóátrendezéssel kiegészítve. Így az GDP-arányos adócentralizáció a tavalyi 40 százalékot meghaladó mértékről már az idén 40 százalék alá csökken.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 94,79 pontos, 0,62 százalékos emelkedéssel, 15.369,96 ponton zárt csütörtökön. A részvénypiac forgalma 16,8 milliárd forint volt, a vezető részvények ára vegyesen változott az előző napi záráshoz képest. Csütörtökön a nap nagy részében a negatív tartományban mozgott az index, és a vezető részvények ára is.
Csütörtökön kissé erősödött a forint is, az eurót 281,28 forinton jegyezték délután négy órakor a bankközi kereskedelemben, szemben az előző délutáni 282,99 forinttal.
MTI/Menedzsment Fórum
