Magyarországon nincs még jele fellendülésnek: a Központi Statisztikai Hivatal pénteki adatai szerint az ipari termelés az idén áprilisban 27,1 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva pedig 25,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A termelés volumene az év első négy hónapjában 23,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Pozitív hír viszont az ország szempontjából, hogy létrejött a megállapodás az Európai Unióval (EU), június 11-én aláírták a Kiegészítő Egyetértési Megállapodást, amelynek alapján Magyarország lehívhatja nemzetközi finanszírozási csomag európai uniós részének harmadik részletét. A hitelrészlet folyósítására a hónap végéig sor kerül. Magyarország még az elmúlt év végén állapodott meg az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutalappal (IMF) egy 20 milliárd euró összegű finanszírozás csomagról.
Szintén pénteki, de nem pozitív hír, hogy a Tatabányán és Székesfehérváron szivattyúkat és motorokat gyártó dán Grundfos csaknem 200 ember elbocsátására készül. A vállalat vezetője, Török László közölte, a két tatabányai és egy székesfehérvári üzemmel rendelkező vállalat forgalma május végéig 28 milliárd forint volt, ami húsz százalékkal marad el a tervezettől, ezért szeptemberben 200 fős csoportos létszámleépítésre lesz szükség.
Kínában viszont a májusi ipari termelés 8,9 százalékkal, míg a kiskereskedelmi eladás 15,2 százalékkal nőtt éves szinten a kormány gazdaságélénkítő intézkedéseinek a hatására. Mindkét adat meghaladta a szakértői várakozásokat.
Japánban is nőtt az áprilisi ipari termelés: havi szinten 5,9 százalékkal emelkedett a felülvizsgált adat szerint. A bővülés üteme több mint fél évszázada a legnagyobb, és újabb jele annak, hogy a világ második legnagyobb gazdasága kezd kilábalni az elmúlt évtizedek legsúlyosabb válságából.
Ezzel szemben az eurózónában rekord mértékben, több mint ötödével esett az áprilisi ipari termelése éves szinten. A 16 tagú övezetben az áprilisi ipari termelés 21,6 százalékkal zuhant. Ez felülmúlja a márciusi - ugyancsak éves szintű - 19,3 százalékos visszaesést. Áprilisra a szakértők kisebb, 20,2 százalékos visszaesésre számítottak.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elnöke sem látja rózsásnak a helyzetet. Úgy véli, az idén kilenc százalékkal csökken a globális külkereskedelem értéket. Pascal Lamy azt mondta, nem látja semmi jelét a javulásnak.
Biztató viszont az Erste Bank elemzése, amely szerint trendforduló jöhet Európában is. A felmérés szerint a bruttó hazai termék (GDP) növekedése várható Nyugat- és Kelet-Európában, miközben a hitelvolumenek stabilak maradnak. A munkanélküliség csökkenése viszont legkorábban 2010. végén várható. Az Erste felfutást vár a kelet-közép-európai kötvénypiacokon is.
Az ellentmondásos helyzet jól jellemzi, hogy Lettországnak eközben sikerült elkerülnie az államcsődöt azzal, hogy költségvetési megtakarításokról döntött. Ezáltal további hitelekhez juthat az Európai Uniótól, illetve a Nemzetközi Valutaalaptól. A kormánypártok és a szociális partnerek arról állapodtak meg, hogy a költségvetés kiadási oldalát 500 millió lattal (1,01 milliárd dollár) mérséklik egyebek között a nyugdíjak és az állam alkalmazottak bérének a csökkentésével.
A válság végére utal viszont, hogy felfelé módosította az olajpiaci kereslet második félévi alakulására vonatkozó előrejelzését a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC). A havi jelentés szerint "túl vagyunk a válság nehezén", és a harmadik és negyedik negyedévben újra emelkedhet a kőolaj iránti világpiaci kereslet.
Tovább erősödött az amerikai fogyasztók bizalma: a kutatók az amerikai Michigan Egyetemen a bizalom júniusi előzetes, hóközi állapotát kifejező mutatót 69 pontnak számolták ki a májusi végleges 68,7 pont után. Három hónapja folyamatosan emelkedik a bizalmi index, új értéke kilenc havi rekordon áll. Ugyanakkor az elemzők előzetesen magasabb indexértékre számítottak, egyikük véleménye szerint "jó, de nem nagyszerű" hírt kaptak az amerikai gazdaságról.
