Londoni elemzők szerdai közleménye szerint már megkezdődött a széles alapokra épülő erőteljes növekedés a világgazdaság feldolgozóipari szektorában, ami mindenképpen a gazdasági válság enyhülésének irányába mutat. A londoni elemzők optimizmusát azonban nem támasztja alá az euróövezet gazdaságának idei második negyedéves teljesítménye: az Eurostat adatai szerint az első negyedévhez képest 0,1 százalékkal csökkent az euróval fizető országok összesített GDP-je.
A közép-kelet-európai régióból szinte csak negatív hírek érkeztek szerdán: Macedónia kormánya idén már másodszor rontott idei GDP-előrejelzésén, amely alapján 0,6 százalékkal csökkenhet 2009-ben a macedón GDP, míg a szlovák bruttó hazai termék 5,3 százalékkal zuhant az idei második negyedévben az előző évi hasonló időszakhoz képest. Romániában a beruházások értéke 29 százalékkal csökkent az idei második negyedévben, elsősorban a berendezésekkel és járművekkel kapcsolatos beruházások felének kiesése miatt, míg a termelői árak júliusban 0,3 százalékkal tovább mérséklődtek júniushoz képest.
Szlovéniában 11 hónap folyamatos emelkedés után csökkent a munkanélküliek száma, ami azonban a szakértők szerint csupán átmeneti lehet, mivel várhatóan sok volt diák csak ősszel jegyezteti be magát munkanélkülinek.
A tengerentúlon vegyes hírek láttak napvilágot: az Egyesült Államok termelékenysége 6,6 százalékkal nőtt az idei második negyedévben, az előző évi hasonló időszakhoz képest, augusztusban azonban csaknem háromszázezer állás szűnt meg az országban.
Magyarországon jelentősen javult a külkereskedelmi mérleg az idei első félévben a Központi Statisztikai Hivatal szerdai jelentése szerint, és az elemzők is úgy vélték, hogy akár tartós is lehet a jelentős aktívum, mivel a továbbra is alacsony belső kereslet nem ösztönzi az importot, az export ugyanakkor stabilizálódni látszik.
A magyar kormány már jövőre a beruházások bővülésére számít. Oszkó Péter pénzügyminiszter szerdán úgy nyilatkozott, hogy az államháztartás hiánya jövőre csökkenhet, a folyóáras GDP nominálisan szinten maradhat, reálértéken pedig 0,9 százalékkal mérséklődhet amellett, hogy a fogyasztás várhatóan tovább szűkül majd.
A pénzügyminiszter szerint azonban 2009-ben a vártnál 400 milliárd forinttal kevesebb bevétellel számolhat a költségvetés, így további megtakarításokra lesz szüksége a magyar államháztartásnak. Oszkó Péter úgy vélte, a központi költségvetésből elérhető 200 milliárd forint megtakarítás, míg a többi az önkormányzatok és a közösségi közlekedés működésének átalakításából származhat.
Az államháztartási hiánycél tartása mellett az inflációs ráta lassú emelkedése is gondot okozhat Magyarországnak: az Ecostat előrejelzése szerint 2010 januárjában a fogyasztói árak várhatóan 6,8 százalékkal lesznek magasabbak az egy évvel korábbinál.
