Erdei Tamás, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség volt elnöke szerint a válság mélypontja Magyarországon az ősszel lesz. A bankok számára pedig az a legnagyobb kihívás, hogyan tudják kezelni jelenlegi portfoliójukat.
A hathatós válságkezelés tehát minden gazdasági szereplő számára fontos azért, hogy a világgazdasági - így a magyar - növekedés mielőbb meginduljon. A kormány ezért is tett az elmúlt hatvan napban több gyors, fájdalmas, de elkerülhetetlen lépést a növekedés megindítására - jelezte a kormányfő a Menedzserek Országos Szövetségének közgyűlésén csütörtökön Budapesten. Bajnai Gordon véleménye szerint az egyensúly "kordában tartása" után gyorsan lehet teljesíteni az euró bevezetéséhez szükséges egyéb kritériumokat.
A miniszterelnök a legfontosabb célok közé sorolta az ország iránti bizalom erősítését is, amelyet csak kitartó, következetes munkával, és a válságot megelőző időszakra jellemző túlköltekezés megszüntetésével lehet elérni. Bajnai Gordon ugyanakkor leszögezte: nem volna szerencsés a mostaninál is magasabb államháztartási hiány, mivel az a nemzetközi befektetői világ számára nem lenne elfogadható. A kormányfő utalt arra is: Magyarország további, új megoldásokat keres annak érdekében, hogyan lehetne az uniós forrásokat még inkább a gazdasági válság kezelésére felhasználni. Ezt a miniszterelnök azt követően mondta Budapesten, hogy tárgyalt Danuta Hübnerrel, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosával.
A tervezett vagyonadó is segítheti Magyarország kilábalását a válságból, hangoztatta a pénzügyminiszter egy szakmai tanácskozáson. Oszkó Péter úgy vélte: az egyéni és politikai érzelmektől fűtött vita zajlik ugyan a vagyonadó körül, de szakmai szempontból vitathatatlan, hogy a vagyon adóztatása is lehetővé teszi a jövedelmeket terhelő adók csökkentését. Az adócsökkentés fedezetét nagyrészt a forgalmi és a jövedéki adók emelése, valamint a vagyon típusú adók bevezetése teremti meg - jelezte a pénzügyi tárca vezetője.
Figyelemre méltó Jari Vilén, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetének szekszárdi kijelentése, miszerint: a gazdasági válság ellenére is a finn befektetők érdeklődése töretlen Magyarország iránt. A nagykövet a tolnai megyeszékhelyen a helyi befektetési lehetőségekről tájékozódott.
Kedvező hír, hogy a javuló hozamok májusban ellensúlyozni tudták a tőkekivonást a befektetési alapokból, így kismértékben nőtt az alapok összesített vagyona - tartalmazza a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) csütörtökön közölt összesítése.
A jelek arra mutatnak, hogy jótékony hatást fejt ki az Európai Unió tagországaiban a gazdaság élénkítésére tavaly kidolgozott nagyszabású uniós terv - állapította meg egy csütörtökön megjelent írásában Jan Fischer cseh miniszterelnök, az állam- és kormányfői EU-tanács e félévben soros elnöke. A 27 EU-tagállam vezetői egy hét múlva tartandó brüsszeli találkozójukon foglalkoznak azzal kérdéssel, hol tart és milyen hatást tett a nemzetközi gazdasági válság hatásait kivédeni próbáló uniós gazdaságra a tavaly jóváhagyott program, amely - főleg a tagországok nemzeti forrásaira építve - összességében több mint 200 milliárd eurónyi intézkedést helyezett kilátásba.
A hosszú és mély recessziót követően 2010 közepén indulhat be a gazdasági növekedés az euróövezetben a Európai Központi Bank (EKB) jelentése szerint. A Moody's Investors Service-nél pedig az a vélemény alakult ki, hogy az EU jobban járna, ha kihúzná a bajból a valutaleértékelés kockázatával küszködő lett gazdaságot.
Tovább borzolja a kedélyeket az Opel sorsa, ugyanis gazdasági miniszteri szinten egyeztetett Németország és Nagy-Britannia az Opel jövőjével kapcsolatban csütörtökön. Még bizonytalan, hogy a Magna kanadai cég vezette csoport által megszerezhető európai GM-érdekeltség, valamint német és brit üzemeinek sorsa megnyugtatóan rendeződik. Az Opel más befektetők általi megszerzése egyáltalán nem kizárt - tűnik ki a cég helyzetét ismertető sajtójelentésekből.
Kedvezőtlen hír, hogy nem 1,75 százalékkal, mint korábban jelezték, hanem 3 százalékkal csökken az idén a világgazdaság kibocsátása - jelentette ki csütörtökön Robert Zoellick, a Világbank elnöke. A 2010-ben várható fellendülés üteme még bizonytalan, és a jelenlegi válság utóhatásait a fejlődő országok az eddiginél is jobban megérezhetik, kilátásaik egyre sötétebbek - tette hozzá.
