A Kopint-Tárki 6 százalékra rontotta idei GDP-előrejelzését a márciusi 4-5 százalékról, inflációs prognózisát pedig 3,7-ről 5,2 százalékra emelte. A GKI Gazdaságkutató a korábban várt 4-5 százalékos visszaesés helyett 6,5 százalékot prognosztizál új előrejelzésében 2009-re, és éves átlagban 5 százalékos inflációt jelez a márciusban várt 3,5 százalékkal szemben.
Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint a kormány egyelőre nem folytat tárgyalásokat az IMF-fel további hitelkeretről, a miniszter szerint az a cél, hogy ne kelljen újabb hitelt felvenni. Az IMF és az EU által biztosított hitelkeretből eddig 14 milliárd eurót hívott le Magyarország, ebből 8 milliárd euró használtunk fel, a többi a tartalékokat növeli.
A jegybank szeretné versenyképesebbé tenni a forinthiteleket a devizaalapú hitelekkel szemben, ezért Simor András kedden a nagybankok vezetőivel egyeztetett. Az MNB elnöke azt kérte a kereskedelmi bankoktól, hogy a devizahitelezés kockázatai jelenjenek meg a hitelfeltételek között, ami a jegybank szerint hozzájárulhatna Magyarország kockázati megítélésének javulásához, ezen keresztül a forintkamatok szintjének csökkentéséhez. Az MNB és a bankok közös munkacsoportot hoznak létre ennek kidolgozására.
Kedvező fejlemény, hogy a pénzügyi válság közepette nem marad sokáig vezető nélkül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A miniszterelnök Farkas Ádámot, az Allianz Bank volt vezérigazgatóját jelöli a PSZÁF Felügyeleti Tanácsa elnökének, akiről már hétfőn szavazhat a parlament. A PSZÁF-ot korábban vezető Farkas István a múlt héten mondott le posztjáról, amit a miniszterelnök július elsejei hatállyal elfogadott.
A munkahely-megszűnések közepette jó hír, hogy kedden átadták a Vodafone miskolci regionális ügyfélszolgálati központját. A társaság mintegy 600 millió forint befektetésével több mint 300 munkahelyet teremt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei városban. A Vodafone januárban jelentette be a fejlesztést, a központ 2010 közepétől működik majd teljes kapacitással.
Ami Európát illeti, a feldolgozóiparban dolgozó beszerzési menedzserek véleménye alapján előzetesen számolt mutató (PMI) a májusi 40,7 pontról 42,4 pontra emelkedett, míg a szolgáltatási szektorra számolt PMI értéke a májusi 44,8 pontról 44,5 pontra esett vissza. A feldolgozóipari index ilyen mérvű javulása arra utal, hogy az iparvállalati menedzserek a recessziós helyzetet már nem látják olyan sötéten. Mindazonáltal a mutatók értéke azt is jelzi, hogy a fellendülés még távolról sem érkezett el az európai gazdaságban sem a feldolgozóipari, sem a szolgáltatói szektorban.
Az egyik vezető londoni gazdaságelemző ház most meghonosított hangulatmérő barométere szerint ugyanakkor a globális vállalati szektor vezetői most már általánosságban derűlátó módon ítélik meg a következő egy év üzleti kilátásait. Az Economist Intelligence Unit (EIU) 1.032 vállalatvezető prognózisainak feldolgozásával készített első összesítése szerint általában optimista a hangulat a világgazdaság vállalati szektorában: azoknak a cégigazgatóknak a száma, akik javulásra számítanak egy év távlatában, kétszeresen múlja felül azokét, akik további romlástól tartanak.
A magyar kivitel szempontjából fontos Németországban jót tett a fogyasztói bizalomnak a szerény ütemű infláció: a GfK piackutató intézet fogyasztói hangulati indexének júliusi értéke 2,9 pont lett a júniusi 2,6 pont után. A GfK által számolt több mutató azonban negatív előjelű, még ha javult is az értékük. A jövedelmek változásával kapcsolatos várakozás mutatója például mínusz 3,3 pont volt júliusban a piackutató számításai szerint, igaz, júniusban még mínusz 9,3 pontot mértek.
Az elbocsátásoknak a jelek szerint még korántsincs vége. Ausztriában például kedden Siemens-dolgozók tüntettek a tervezett elbocsátások ellen. A Siemens a szoftver üzletágban a korábban végrehajtott szervezeti átalakításokat és egy 211 fős leépítést követően további 632 dolgozójától készül megválni.
A lengyel gazdaságban az IMF kedden körülbelül fél százalékos visszaesést jósolt, jövőre pedig körülbelül 1 százalékos növekedést, és további óvatos kamatcsökkentést javasol a Lengyel Nemzeti Banknak. Az IMF úgy véli, a költségvetési politikában kisebb a mozgástér, mert a költségvetés már a válság előtt is növekedést támogató volt. A tartós föllendülés Lengyelországban a külső körülményektől, főleg a nemzetközi pénzügyi piacok rendeződésétől függ az IMF szakértői szerint.
Oroszországban sokkal rosszabb a helyzet, az orosz GDP 10,2 százalékkal csökkent az első öt hónapban. Az orosz kormány az egész évre akár 8 százalékos GDP-csökkenést is lehetségesnek tart. Örményország készenléti hitelkeretét az IMF 283 millió dollárral, 823 millió dollárra emeli, egyszersmind hozzájárul 158 millió dollár azonnali lehívásához. A Bosznia-Hercegovinának tervezett, 1,2 milliárd eurós kölcsönéről ugyanakkor elhalasztja a döntést a világszervezet, mert a boszniai horvát-bosnyák föderáció kormányzata nem akarja járult hozzá a szociális kiadások csökkentéséhez.
