A teljes hitelintézeti szektor bruttó kibocsátása a háztartási szektorban 116 milliárd forint volt az első negyedévben, amely 21 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszaki adat. A növekedés a lakáscélú hiteleknek köszönhető, amely állománya 50 százalékkal haladta meg az előző évit, míg a szabadfelhasználású és nem jelzáloghitelek esetében nem történt változás - derül ki az MNB pénteken bemutatott "Hitelezési folyamatok" című kiadványából.
A fogyasztási hitelek stagnálása mögött azonban van egy fontos tényező, mégpedig az, hogy ezek feltételeit a bankok negyede szigorította, míg a lakáshitelek esetében változatlanok maradtak a feltételek. Ez azt jelenti, hogy a háztartások egy szűkebb köre férhetett hozzá a hitelekhez, a volumen mégsem csökkent.
(Forrás: MNB)
Hogy a feltételek szigorítása hány százalékkal csökkentette azon háztartások körét, amelyek hozzáférhetnek a fogyasztási hitelekhez, azt az MNB sem tudja. Arra azonban a szakértők felhívták a figyelmet, hogy az általuk megkérdezett bankoknak akkor is arról kellett beszámolniuk, hogy szigorítottak a feltételek, ha mindössze egy ügyfél látogatott be hozzájuk fogyasztásihitel-kérelemmel kapcsolatban.
Más képet kapunk, ha nem éves bázison, hanem negyedéves összevetésben nézzük a háztartások hitelfelvételi kedvének alakulását, az ugyanis elmarad 2014 utolsó negyedévétől. Ez ugyanakkor részben szezonális hatásokkal magyarázható, az első három hónap ugyanis nem nevezhető klasszikus hitelfelvételi időszaknak.
A feltételek szigorodtak, de a teljes hitelköltség csökkent
Az előző negyedévhez képest a jelzáloggal fedezett fogyasztási hitelek kamatszintje 0,2 százalékponttal csökkent, első negyedéves átlagos szint 8,8 százalék volt. Az egyéb fogyasztási hitelek hitelköltsége átlagosan mintegy 0,9 százalékponttal csökkent, az átlagos szint 21,6 százalék volt márciusban.
A vállalati szektor hitelezését az NHP húzza
2015 első negyedévének végén a nem pénzügyi vállalatok teljes hitelintézeti szektorral szemben fennálló hitelállományának éves növekedési üteme 0,6 százalékra esett vissza. A kis- és középvállalkozások bankrendszeri hiteleinek éves dinamikájában az NHP hatása érhető tetten: értéke az első negyedév végén 3,3 százalék volt.
A teljes állomány lassulása mögött egyébként egy egyszeri - nem részletezett - 120 milliárdos konzorciális hitel visszafizetése áll, amely nélkül 0,6 százalék helyett 2,4 százalék lenne a teljes éves bázisú növekedés.
A szezonális hatás a vállalati szektorban is megmutatkozott, ugyanis az első negyedévben kevésbé pörögnek a beruházások, így a nem pénzügyi vállalatok teljes hitelintézeti szektorral szemben fennálló hitelállománya mintegy 203 milliárd forinttal csökkent a tranzakciók hatására. Ebben zömmel a devizahitelek leépülése játszott szerepet, meg persze a fent említett egyszeri törlesztés is.
Szász Péter
mfor.hu
