A Magyar Nemzeti Bank azért kényszerült emelni az elmúlt hónapokban többször kamatot, mert növekedtek az inflációs kockázatok. Simor András jegybankelnök szerint a magyar gazdaságot több költségsokk is érte az elmúlt időszakban, amelynek egy része külső hatásokból fakad, más része viszont belső gazdaságpolitikai döntések következménye. A nyersanyag és energiaárak meredeken emelkednek a világpiacon, és eközben a mezőgazdasági termékek árai is mintegy 10 százalékkal mentek fel az elmúlt hat hónapban.
Szakmunkás minimálbér 2 százalékot tett hozzá
A belső sokkok kapcsán Simor András az úgynevezett szabályozott árakat említette meg, amelyek az utóbbi öt évben mindig a fogyasztói árindex szintje felett emelkedtek. Korábban igaz volt, hogy Magyarországon olcsóbb a gáz, és a villamos energiaár, mint a környező országokban, de ma már ez korántsem mondható el.
A továbbiakban jegybank elnök éles bírálta az év eleji minimálbér emeléseket, amelyek teljesen felborították az inflációs elképzeléseket. Simor szerint a szakmunkás minimálbér 85 ezer forintos összeghatárának bevezetése az egész bérskálában felfelé ható feszültségeket idézett elő. Ennek révén a cégek feltehetően nemcsak ebben a foglalkoztatotti kategóriában kényszerültek béremelésre. Mindennek a hatására megfigyelhető, hogy a szolgáltató szektorban elbocsátások történtek, és csökkent foglalkoztatottak száma. Simor szerint érdemes lenne az ilyen döntések előtt optimalizálni a hatásokat. Az MNB számításai szerint a bérinflációban a szakmunkásbérek emelkedése plusz két százalék többletet idézett elő.
Ennek kapcsán kitért a nominális béremelkedés gyorsaságára, ami inflációban csapódik le. Alacsonyabb ár és bérpályán is el lehetne érni ugyanolyan reál bérnövekedést, mondja Simor, és a várakozások horgonyzottságának fontosságát említi. Ám ezzel kapcsolatban nagy a kockázat, és a magas várakozások megakadályozzák a béralkalmazkodást.
Simor elmondta, hogy a konvergencia program a költségvetési deficit kapcsán jól alakul, és az idén a tervezetthez képest többlet várható. 2009 és 2010 kapcsán elmondta, hogy választási években egy-két százalékos lazítást szokott bekövetkezni, amely remélhetőleg a következőkben már nem így lesz. A 4-es metró uniós támogatásának elmaradása kapcsán, illetve a MÁV gazdálkodása miatt ugyanakkor kétségek merülnek fel az államháztartás egyensúlya miatt.
Össztűz az MNB-re
A Költségvetési Bizottság tagjai közül először Mádi László Fideszes képviselő tett fel kérdéseket, amely érintette az árfolyamat és a magas kamatokat. A képviselő felvette, hogy jegybank politikájából hiányzik az integritás és csak egy dologra fókuszál, nevezetesen az inflációra. Felvette, hogy ilyen magas árfolyam és kamatok mellett komoly nehézségek elé kerülnek a kis- és középvállalkozók.
Érdekes módon sokkal élesebb kérdések hangzottak el a szocialista képviselőktől. Molnár Albert nem értette a szigorítások okát, hiszen a jegybank éppen csökkenő inflációval számol. Felvette, hogy a magas kamatok támogatják az ország devizában való eladósodását. Másrészt az erős forint fékezi az exportot és itthon is sokkal jobb helyzetbe hozza a külföldi vállalkozókat. Az is elhangzott, hogy a szakmunkás minimálbér emelkedése a Munkaügyi Minisztérium számításai szerint nem növeli a munkanélküliséget.
Kovács Tibor (MSZP) szerint a jegybanknak figyelembe kellene venni foglalkoztatottságot, illetve a költségvetés helyzetét. Egyszeri 25 bázispontos emelés a költségvetésnek éves szinten 50 milliárdos többlet kiadást jelent. Emellett szocialista részről az inflációs célkövetés rendszerét vonták kétségbe, és szavakból kitűnt, hogy értelmetlennek tartják.
Simor András a jegybank függetlensége mellett
Simor András válaszában kifejtette, hogy az inflációs célkövetés rendszerétnek köszönhetően sokkal hatékonyabban birkóznak meg a feladataikkal, mint az ilyet nem alkalmazó országok. Szerinte ma már világ közgazdászai egyet értenek abban, hogy a tartós növekedés alapja az alacsony infláció.
Az árfolyam valóban kitüntetett szerepet kap a monetáris politikában - ismerte el a jegybank elnöke. Ugyanakkor egyáltalán nem igaz, hogy a forint túlzottan erősödött volna: a nominális árfolyam a legkisebb ütemben erősödött a régióban, a reálárfolyam pedig hasonlóképpen, mint a többieknél. Vagyis az árszínvonal felzárkózása nálunk az infláción keresztül ment végbe, máshol az árfolyam erősödésen, de a reálárfolyam ugyanúgy változott. A monetáris politika nem képes arra, hogy egyik vállalatot így kezeljen, a másikat pedig úgy, ezeket a strukturális problémákat máshogy kell kezelni. A kkv-szektor hatékonyságát nem a jegybankon kell számon kérni, azt másképp kell növelni, ott ugyanis jelentős elmaradások vannak.
Simor András határozottan kijelentette, hogy: "Engem nem zavar, ha a politikusok bírálják a jegybankot, de a piacokat igen. Ez sehol nem szokás a világban. Az ilyen reagálások mindig felvetik a jegybanki függetlenség kérdését, és erre a piacok neuralgikusan reagálnak". A jegybanknak azonban nincsenek ilyen aggályai, hiszen a törvényi keretek egyértelműen biztosítják a függetlenséget.
VMI
