Brókercégüktől, bankjuktól a napokban kapják kézhez a tőzsdei befektetők azokat az igazolásokat, amelyek alapján bevallhatják, majd befizethetik tőzsdei ügyleteik után a szeptember elsejétől bevezetett árfolyamnyereség-adót (áfonya), így érdemes áttekinteni, hogyan adóznak az ettől évekig elszokott tőzsdézők. A brókercégeknek a kimutatás kiküldésére január 31-ét szabja határidőül a törvény.
A korábbi árfolyamnyereség-adós évek tapasztalataiból kiindulva biztosan állítható, hogy jobban teszi az adózó, ha maga is utánaszámol, helyes adatokat közöl-e vele brókercége. A különböző ügyleteknél ugyanis az augusztus 31-én már meglévő papírok esetében választhat az adózó, hogy az augusztus 31-i tőzsdei záróárat vagy a tényleges vételárat választja-e bekerülési árnak, amihez képest a nyereséget elérte.
Az adórendszer változásai közül érdemes a befektetőknek észben tartaniuk azt is, hogy mostantól a tőzsdei cégek által fizetett osztalék adója magánszemélyek esetében nem 20, hanem 10 százalék lesz.
Az árfolyamnyereség-adó szempontjából a Budapesti Értéktőzsde elvesztette előnyét a külföldi piacokkal szemben, az összes OECD-tagállam tőzsdéjén megkötött ügylet ugyanazon elvek szerint adózik, s a veszteségek és a nyereségek szabadon összevonhatók, szembeállíthatók - közli a Napi Gazdaság.
