A régió többi országából vett tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az erősödő nemzeti valuta nem feltétlenül gátolja a vállalatok külpiaci sikerességét. A visegrádi országok közül az EU-csatlakozás óta a legnagyobb fejlődést mutató Szlovákia például a közel 30 százalékot erősödő korona ellenére is majdnem megduplázta a kivitelét.
A régió kivitelén belül Csehország és Lengyelország nagyjából megtartotta részesedését (29 és 35 százalékkal), Szlovákia azonban némileg előretört, míg Magyarország részaránya 25-ről 24 százalék alá csökkent.
A magyar export a forint 2006-os gyengélkedéséből sem tudott profitálni, a kivitel növekedése akkor sem bővült a régiós versenytársakénál gyorsabban. A nominális árfolyamokban mutatkozó tendenciákon alapvetően nem módosít az sem, ha az inflációt is számításba vesszük. Bár hazánkban a vizsgált időszakban végig magasabb volt a drágulási ütem, a reálárfolyamok a nominálishoz hasonló trendet mutatnak.
Két kulcsfontosságú tényező áll a folyamatok hátterében: egyrészt a környező országokban a vállalkozási feltételek folyamatosan javultak, az adórendszerek egyszerűsödtek, az elvonások mértéke csökkent, ami segített kigazdálkodni az árfolyamon elúszó profitot. Másrészt az alacsony inflációs környezetben nem szembesültek a hazaihoz hasonló mértékű költségnövekedéssel a vállalkozások, vagyis nem kell kompenzálniuk azt magasabb béremeléssel, írja a Világgazdaság.
