3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Erőteljesen támogatja a költségvetési konszolidációs intézkedéseket a legnagyobb ipari demokráciák lakossága, és a kormányok nem feltétlenül buknak bele a megszorító intézkedésekbe, ha azok célját a közvélemény érti - ez derül ki a Financial Times megbízásából készült legfrissebb nemzetközi felmérésből.

A Nagy-Britanniára, Franciaországra, Olaszországra, Spanyolországra, Németországra és az Egyesült Államokra kiterjedő közvélemény-kutatás kimutatta: az öt legnagyobb EU-tagállam és Amerika lakosságának jelentős többsége már azzal sem értett egyet, hogy kormányaik engedték az államháztartási deficitek felduzzadását a 2008-ban kitört pénzügyi válság elleni küzdelem során.

Arra a kérdésre, hogy szükségesnek tartják-e a közkiadások visszafogását a hosszú távú gazdasági növekedés feltételeinek megteremtéséhez, a franciák 84 százaléka, az amerikaiak 73 százaléka, a spanyolok 71 százaléka, a britek 69 százaléka, a németek 67 százaléka, az olaszok 61 százaléka válaszolt igennel. Arra a kérdésre, hogy az államháztartási hiány csökkentési módszerei közül a kiadási megszorításokat vagy az adóemelést pártolnák-e, a hat ország mindegyikében hasonló jelentős többség szavazott a kiadások visszafogására.

A vizsgált országok lakosságának zöme ugyanakkor az állami költekezés visszafogását a fejlődő térségnek nyújtott segélyeken kezdené; a második leggyakrabban megjelölt terület a védelmi költségvetés. Szinte teljes az elutasítottsága viszont annak, hogy a kormányok az egészségügyön, a rendőrségen vagy az oktatáson spóroljanak.

A Financial Times a felméréshez fűzött kommentárjában azt írta: az eredményekből kitűnik, hogy a nyugati ipari hatalmak lakosságán belül konzervatív költségvetési szemlélet érvényesül, ellentétben a kormányokkal, amelyek nem haboztak magasra duzzasztani deficitjeiket a válság kibontakozása során, a munkahelyek és az életszínvonal védelmében.

Az eredmények azt is megmutatják, hogy a most már sorra beinduló takarékossági programoknak nem kell feltétlenül végzetes politikai következményekkel járniuk a kormányok számára, ha a közvéleménynek meggyőző módon elmagyarázzák a megszorító intézkedések lényegét - áll a londoni napilapban.

A Financial Times megjegyzi ugyanakkor, hogy a kiadáscsökkentő intézkedések még csak ezután fogják éreztetni teljes mértékben hatásukat a legtöbb vizsgált országban. A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció például csak június végén, soron kívüli költségvetés formájában hirdetett meg radikális hiánycsökkentő programot. Ennek fő célkitűzése, hogy a hazai össztermékhez mért brit államháztartási deficit a jelenlegi, 2010-2011-es pénzügyi évre várt 10,1 százalékról 2015-2016-ra alig 1,1 százalékra csökkenjen.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!