Nem lesz sok idő bejegyeztetni a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, amely a tervek szerint január elsejétől teljesen átveszi a terepet az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-től, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől. A parlament előtt lévő, épp a részletes vita alatt álló, Az állami vagyonról elnevezésű törvényjavaslat szerint az NV Zrt. és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács július 1-jével áll fel.
Az Országgyűlés menetrendje szerint a javaslat részletes vitája a jövő héten zajlik majd, vagyis a módosító javaslatokról két hét múlva, június 18-19-én szavaznak majd a képviselők. A javaslat zárószavazása ezek szerint június 25-én lesz esedékes. Legkorábban másnap léphet hatályba a törvény (ha a köztársasági elnök még aznap aláírja, és a másnap megjelenő Magyar Közlönyben megjelenik). Összesen tehát öt nap lesz arra, hogy a felállítsák a társaságok és a tanácsot. Maga a jogszabály egyébként szeptemberben lép hatályba.
Új rendszer, új tanáccsal
A tervek szerint a tanács gyakorolná a tulajdonosi jogokat, a vagyonkezelő Zrt. pedig az ügyvezető szerv lenne. A tanácsot egyébként egy 11 tagú Ellenörző Bizottság ellenőrizné. A bizottságban helyet kapna a parlamenti pártok egy-egy képviselője, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala és szakértők.
Mi maradjon meg biztosan?
Persze mindez aprócska kérdés ahhoz képest, hogy mely társaságok maradjanak meg biztosan tartós vagy kizárólagos állami tulajdonban. A komány által benyújtott törvénytervezet melléklete szerint 41 ilyen társaság maradna meg. A javaslat indoklása ugyanakkor leszögezi: hogy egy társaság nem szerepel ezen a listán, még nem jelenti az automatikus privatizációt. Ilyen például a Nemzeti Színház Zrt.
Tokaj, Herend nem kell
A fontosabb társaságok közül nincs a listán a Tokaj Kereskedőház, a Hernedi Porcelánmanufaktúra 25 százalék plusz egy szavazat állami tulajdonhányada, a Kopint Datorg vagy a Szerencsejáték Zrt. A javaslathoz érkezett 150 módosító javaslat jelentős hányada egyébként épp az állam kezelésében maradó cégeket tartalmazó melléklet bővítéséről szól.
Számos (jellemzően ellenzéki) javaslat érinti a Nemzeti Földalap kérdését. A tervezet szerint ugyanis az állami tulajdonban lévő termőföld kezelését is az új vagyonkezelő végezné, s nem kezelnék külön a termőföldeket és a többi állam ingatlanvagyont. Az ellenzék úgy ahogy van kivenné ezt a változtatást a tervezetből, egy-egy kormánypárti képviselőktől származó módosító javaslat inkább csak finomítana rajta. Utóbbi elképzelés csak külön kezeltetné a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n belül a mezőgazdasági területeket, vagyis csak finomítana a dolgon.
ÁAK és a piaci ár béklyója
Varga Mihály, a költségvetési bizottság fideszes elnöke több javaslatot is benyújtott a tervezett módosítására. Egyik javaslata szerint - amely feltehetően elírás - a Magyar Postának csak 25 százalékát plusz egy szavazatot kellene megtartani szemben a kormány által javasolt 75 százalékkal. A volt pénzügyminiszter emellett száz százalékban állami tulajdonban hagyná az Állami Autópálya Zrt.-t, amelynek egy részét az állam tavaly még sietve tőzsdére akart vinni.
Herényi Károly MDF-es képviselő azzal kapcsolatban tett javaslatot a tervezettel kapcsolatban, hogy a szöveg szerint a vagyonkezelő csak piaci áron adhatná bérbe az ingatlanokat még az állami megrendelőknek is. Herényi szerint ez nem jó megoldás, hiszen fennáll annak veszélye, hogy a kormányzati negyedben a minisztériumok nem tudják megfizetni majd a bérleti díjat.
F. Sz. E.
