A hazai munkalehetőségeket a következő tizenkét hónapban a kutatásban részt vettek 52 százaléka tartja rossznak, további 42 százalék pedig nem túl jónak.
Személyes anyagi helyzete, szintén a következő tizenkét hónapban, a megkérdezettek 44 százaléka szerint lesz rossz, míg 43 százalékuk úgy vélte, anyagi helyzetük nem lesz túl jó.
Matematikailag a fogyasztói bizalmi index nulla és 200 pont között mozoghat, de gyakorlatilag általában a jónak tekinthető 133 és a kevésbé jó 67 pont között változik a mutató.
A szeptemberi, 42 pontos értékhez képest érzékelhetően bizakodóbbak a főiskolát és egyetemet végzettek, a budapestiek, valamint a legnagyobb jövedelműek. A piackutató közleményében rámutatott: minél iskolázottabbak a válaszadók, annál magasabb az indexük. Szeptemberben a főiskolát és egyetemet végzetteké 60 pont volt, az alacsonyan iskolázottak viszont különös mértékben leszakadtak, miután 22 pont volt az átlaguk, szemben az országos 42-vel.
Az országos átlagot jelentősen meghaladja a budapestiek 58 pontos indexe, de a fővárosiak körében is érezhetően visszaesett a bizalom.
A megkérdezettek magasabb jövedelme egyben nagyobb fogyasztói bizalommal is együtt járt: a havi nettó 100 ezer forintnál magasabb jövedelműek mutatója 57 pont, a kis jövedelműek fogyasztói bizalma azonban nagyon alacsony, 24 pont volt.
A Nielsen közleményében kiemelte: a nők és a férfiak bizalmi indexe nem különbözött egymástól szeptemberben.
A Nielsen 18-59 éves lakosságot reprezentáló, 800 ember megkérdezésével végzett rendszeres havi felmérésének szeptemberi eredményei alapján továbbra is a hazai munkalehetőségeket látja legkedvezőtlenebbnek a közvélemény.
MTI/Menedzsment Fórum
