A Magyarországról szóló jelentésrész méltatja az államháztartás konszolidálásában elért eredményeket és a nemzeti reformprogram keretében eddig tett erőfeszítéseket, ugyanakkor az utóbbiak hatását korlátozottnak minősíti, és a reformok folytatását látja szükségesnek.
Általánosságban szólva a bizottság minden tagállamot az erőfeszítések megújítására szólított, leszögezve azt is, hogy egyes tagországokon másoknál jobban érezhető a "reformfáradtság". A legjobb teljesítményűek közé a dokumentumok tanúsága szerint Dánia, Észtország, Finnország, Írország, Luxemburg és Svédország tartozik.
Jól működik a lisszaboni stratégia
Az EU eredeti célja az volt, hogy az évtized végére az unió a világ legversenyképesebb térségévé váljon, és közelebb kerüljön a teljes foglalkoztatáshoz. Ezek megerősítését a jelentés nem tartalmazza, de a brüsszeli bizottság értékelése szerint 2005-ös újraindítása után három évvel a "lisszaboni" - növekedési és foglalkoztatási - stratégia jól működik, és hozzájárul az uniós gazdaság jelenlegi, jelentős javulást mutató teljesítményéhez. A strukturális reformok eredményeként megkezdődött a növekedési potenciál fokozódása is, így javulnak a hosszú távú jóléti kilátások.
Brüsszel számításai szerint a stratégia 0,2 százalékponttal járult hozzá a 3 százalékos gazdasági növekedéshez. Az elmúlt két évben majdnem 6,5 millió új munkahely jött létre, 2009-ig pedig további 5 millió munkahely teremtődik a várakozások szerint. Jelentős termelékenységi növekedést is megállapít a jelentés.
A 27 uniós tagállam költségvetési hiánya jelentősen csökkent: a 2005-ben a GDP (bruttó hazai össztermék) 2,5 százalékát kitevő hiány 2007-re várhatóan 1,1 százalék lesz. A tagállamok együttes államadóssága a 2005-ös 62,7 százalékról 2007-re 60 százalék alá süllyedt.
