A mértékadó párizsi újság szerint a 2006-os megválasztását az államháztartási hiány elszaladásával biztosító és az eurózónához való csatlakozást évről évre kitolódó közeljövőbe ígérő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök időben kérte a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a Világbank támogatását a csőd közeli helyzetbe került Magyarországnak.
A kormány cserébe elkötelezte magát egy olyan megszorító csomag mellett, amilyet 2006-ban elkezdve már látványosan sikerült csökkenteni az akkor 9,2 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt öt százalékra 2007-ben és 2009-re várhatóan 2,6 százalékra. Ennek ellenére a pénzügyi válság a jelentős államadósággal (a GDP 65 százaléka) is sújtott országot erősen érinti: Közép-Európában Magyarországnak a legsérülékenyebbek az alapmutatói - emlékeztet a Le Monde.
A lap szerint 2004-ben az alacsonyabb kamatok miatt sokkal előnyösebb volt devizában, mint forintra felvett hitelre gépkocsit vásárolni. Akkoriban a svájci frank volt divatban, valamennyire az euró és idővel a japán jen is.
A lapnak nyilatkozó 39 éves középvezetőként dolgozó Attila elmondta: a svájci frankot négy évvel ezelőtt 1 százalékos állandó kamattal ajánlották, a forintot viszont legalább 7 százalékossal. Az alkalmi gépkocsi, amit választott, 4 millió forintba került, amihez 2,5 millió forintot vett fel, s így 16 százalékot takarított meg. A forint az elmúlt hónapokban jelentősen vesztett értékéből, így a fizetésüket forintban kapó magyaroknak a devizalapú hitelek visszafizetésének a havi összege megemelkedett. A korábbi 41 ezerrel szemben Attilának novemberben 53 ezer forintot kellett utalnia, annak ellenére, hogy nettó 450 ezer forintos fizetésével nem panaszkodhat Magyarországon. Viszont a szerényebb jövedelmű, változó kamatozású hitelt felvett embereket a forint értékvesztése kritikus helyzetbe juttathatja - tette hozzá a lap.
A Le Monde idézi a Natixis bank tanulmányát, amely szerint a magyar vállalkozások 48, a háztartásoknak pedig 60 százaléka devizaalapú hitelre kötött szerződést. Ennek célja az infláció ellen és a tőke vonzására alkalmazott kamatlábemelés megkerülése volt. Ez az a pénzügyi válsággal kiszúrt gyenge láncszem, amely miatt az ország csőd közeli helyzetbe került - véli a Le Monde.
A lap szerint Magyarország már korábban is kitűnt rossz mutatóival: több évi költségvetési lazaság után, a megszorító politika miatt lassult a növekedés és jövőre már 1 százalékos recesszió várható. Az eladósodással szembenézve Magyarország a külső piacok kiszolgáltatottja lett. A válsággal lassultak a befektetések, esett a forint, a kör bezárult. A láncolat rémálomba fordulhatott volna, de a miniszterelnök időben felmérte a veszélyt és a nemzetközi pénzügyi intézetektől kért támogatással megállította a nemzeti valuta durva értékvesztését - mutat rá a lap.
A Le Monde szerint azonban a "neheze még hátravan". A kormány például kilátásba helyezte az állami dolgozók fizetéseinek befagyasztását és a 13. havi juttatások eltörlését. A lap Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét idézi, aki úgy véli, hogy "nagyon nehéz lesz a magyaroknak". Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke szerint pedig "2009 az elmúlt húsz év közül az egyik legnehezebb lesz".
A "konzervatív-liberális Fidesz", amely arra készül, hogy nem szavazza meg a költségvetést, azt reméli, hogy politikai tőkét kovácsolhat egy drákói megszorítási csomagból, amely a párt szerint a foglalkoztatás kárára menne. A pénzügyi csődöt elkerülte Magyarország, de a gazdasági válság fenyeget - zárja írását a Le Monde.
