"Mivel az intézkedési tervek több esetben még nem kellően részletesek ahhoz, hogy egyértelmű számításokat tegyenek lehetővé, a kormányzati bejelentésekből kiindulva további saját feltételezésekkel élünk" - szögezik le kedden megjelent elemzésük elején a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) szakemberei. Az egykori Költségvetési Tanács stábjából alakult csapat szerint az utólagos módosítások miatt a kormány intézkedései nem fogják hozni a várt célt.
Volt egy "alapcsomag"
Az elemzés kezdetekor egy alapcsomagot határoztak meg a KFIB elemzői, ez a legtöbb területen az elmúlt hónapokban elhangzott elképzelések közül a költségvetési szempontból legnagyobb hatásúakat tartalmazza: az álláskeresési járadék 3 hónapra csökkentése, a passzív táppénz megszüntetése, a szociális transzferek együttes összegének maximálása, a rokkantsági ellátások (nem csak a rokkantnyugdíjak) döntő részének megvonása és az előrehozott nyugdíjak – nem visszamenőleges – megszüntetése.
"Különféle kormányzati bejelentésekre alapozott feltételezésünk szerint azok, akik elvesztik járandóságaikat, de nem találnak munkát a versenyszektorban, valamennyien részt vehetnek egy új közmunka-programban, amely minimálbéren 4 órás foglalkoztatást biztosít évente legalább 9 hónapon keresztül" - szögezik le az elemzők. Ez az alapcsomag közel kétszer nagyobb költségvetési egyenlegjavulást képes eredményezni, mint amit a kormány erre a területre vonatkozóan vállalt. A költségvetési hatás döntő részét a rokkant és előrehozott nyugdíjak felülvizsgálata adja. Ezen belül az előrehozott nyugdíjak megszüntetése a kiadáscsökkenésen túl az adóbevételek növelésén keresztül is nagymértékben javítja az egyenleget.
A KFIB számításai szerint az alapcsomag megvalósítása egy olyan munkaerőpiaci helyzetet eredményezne, amelyben a rokkantsági járandóságukat vagy álláskeresési támogatásukat elvesztők mintegy 80 százalékát, közel 400 ezer főt lenne kénytelen az állam a közmunka program keretében foglalkoztatni, de a munkanélküliség ennek ellenére némileg emelkedne, mivel az a 60-70 ezer fő, akik ténylegesen el tudnak helyezkedni, legalább átmenetileg olyan munkavállalókat szorítanak ki a piacról, akik egyébként találtak volna munkát.
Ez az alapcsomag a számítások szerint már 2012-ben is 390,4 milliárd forintos költségvetési egyenlegjavulással járna, miközben a kormány a fenti intézkedésektől 288 milliárdot vár a Széll Kálmán Terv szerint. A KFIB szerint a teljes hatás 2013-ra 691,3 milliárdra, 2014-re pedig 992,7 milliárdra ugrana szemben a kormány által előirányzott 363 milliárdos megtakarítással. Ezek szerint ha az eredetileg bejelentett intézkedéseket következetesen végigvitte volna az Orbán-kormány, akkor jövőre 102,4 milliárd forinttal, 2013-ban pedig 328,3 milliárddal többet spóroltak volna meg a tervezettnél.
Már módosított csomaggal számolnak
"Kiindulva az utóbbi hetek kormányzati kommunikációjából és az álláskeresési támogatásokra vonatkozó törvénytervezetből egy módosított csomagot is összeállítottunk, amely szerint az álláskeresési járadék csökkentett összeggel, de 6 hónapon keresztül folyósítható, továbbá nem változik a szabályozás a jelenlegihez képest az előrehozott és korengedményes nyugdíjak, valamint az 57 év feletti, rokkantsági ellátásban részesülők esetében" - olvasható a KFIB elemzésében. Mivel a tervek szerint orvosi felülvizsgálat fog dönteni a rokkantsági ellátások fenntartásáról, illetve elvételéről, ezért a szakemberek azt feltételezik, hogy az ellátottak negyede meg fogja tartani jelenleg státuszát. A módosított csomag a kormányzati célokban megfogalmazott költségvetési egyenlegjavulásnak csak a felét eredményezi.
Azzal tehát, hogy a kormány az 57 év feletti rokkantnyugdíjasokat kivette a felülvizsgálat köréből és kevésbé szigorúan ragaszkodik a 3 hónapos munkanélküli ellátáshoz, szinte az egész csomagot felborította. Így a teljes költségvetési hatás jövőre 143,8 milliárd forint lehet szemben a 288 milliárdos kormányzati céllal, míg 2013-ban a várt 363 milliárd helyett 173,6 milliárdos egyenlegjavulással járhatnak az intézkedések. A fenti számok közötti 144,2 milliárdos illetve 189,4 milliárdos különbséget a kormánynak egyéb intézkedésekkel kell eltüntetnie vagy csökkentenie.
Mivel a rokkantnyugdíjasok létszám szerint 57 százaléka, az ellátás összege szerint 61 százaléka 57 év feletti (és ugyanezt a koreloszlást feltételezzük az egyéb rokkantsági ellátások kedvezményezettjeiről is), ha ők megtarthatják jelenlegi járadékukat, az mintegy 200 milliárd forinttal csökkenti a közvetlen költségvetési megtakarítást - magyarázzák a két forgatókönyv közti legfontosabb különbséget az elemzést készítő szakemberek.
"Összességében elmondható, hogy az 57 év feletti rokkantnyugdíjasokra valamint az előrehozott és korkedvezményes nyugdíj-megállapításokra vonatkozó szabályok érdemi szigorítása nélkül a kormányzati tervekben megjelenő egyenlegjavítási célok teljesítése gyakorlatilag nem lehetséges az eddig felvetődött intézkedési területeken belül" - olvasható az elemzésben.
Beke Károly
mfor.hu
