A szeptember 1-től érvényes, járulékokra vonatkozó törvény szerint alapesetben a minimálbér kétszerese, azaz 125 ezer forint, éves szinten 1 millió 500 ezer forint után kell a "normál" járulékot fizetnie minden foglalkoztatónak, s ha ennél alacsonyabb bért fizet, akkor azt be kell jelentenie az APEH-nek - mondta Karácsony Irén. A szakállamtitkár hozzátette: ha a bejelentést nem teszi meg a foglalkoztató, akkor a 125 ezer forint után esedékes, összesen 60 453 forintot jelentő járulékot akkor is be kell fizetni, ha a munkavállaló csak minimálbért vagy 125 ezer forintnál kevesebbet kap.
Az ekhót választó adózóknál némileg más a helyzet, az ekhóról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy "a jogszerűen ekho-alapként figyelembe vett bevétel után a közterhek a törvényben szabályozott egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetésével teljesülnek" - jelentette ki Karácsony Irén.
Ekho és az általános szabályok
A szakállamtitkár szerint ezért nem kifogásolható az a megoldás, ami a Népszava csütörtöki számában jelent meg, miszerint az ekhósok jövedelmük 3 százaléka után az általános szabályok szerint, jövedelmük 97 százaléka után az ekho szabályai szerint adóznak, figyelembe véve azt, hogy az évi 750 ezer forint 3 százaléka az ekho felső határaként megjelölt évi 25 millió forintos jövedelemnek.
Abban az esetben ha valaki munkaviszonyban áll és például 100 ezer forintot kap az ekho választására jogosító tevékenysége után, s abból 62 500 forint után az általános szabályok szerint fizeti meg a járulékokat, akkor a maradék 37 500 forint az ekho szabályai szerint adózik - szögezte le az államtitkár, hozzátéve: nincs szó dupla járulékfizetésről.
Az ekho szerint adózóknak ugyanakkor azt is tudniuk kell, hogy táppénzt csak az általános szabályok szerint adózott, és járulékkal terhelt jövedelmük alapján kapnak, az ekhós jövedelem nem számít a táppénz, a gyed alapjába, s a nyugdíjnál az ekho-alap 50 százaléka számítható be - hívta fel a figyelmet az öngondoskodás elmaradásával járó következményekre Karácsony Irén.
