A jogszabály szerint ugyanakkor több esetben nem kell bevalláskiegészítő nyomtatványt kitölteni, így - például - a társasági adótörvény hatálya alá tartozó adózónak az előtársasági és az azt követő évben. Mentesülnek ezen kötelezettség alól az egyéni vállalkozók is a tevékenységük megkezdése és az azt követő évben, feltéve, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott. Nem terheli ez azokat az adózókat sem, akiket az adóévben vagy a megelőző évben elemi kár sújtott. Ezek mellett az MRP szervezeteknek, a közhasznú társaságoknak, az alapítványoknak, az önkéntes pénztáraknak, az iskola- és lakásszövetkezeteknek, valamint a diákotthonoknak sem kell ezen kötelezettséggel számolni.
Az adóhatóság kockázatelemző program alapján, számítógéppel választja ki azokat az adózókat, akiknél/amelyeknél alapos okkal feltételezhető, hogy a vállalkozási tevékenységük kimutatott eredménye a bevételek eltitkolásának vagy szabálytalan költségelszámolásnak a következménye. Ha az ellenőrzés során az adóhatóság kétségbe vonja a gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetve azt, hogy a költségek ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, akkor mindezt az adózónak kell bizonyítani.
A törvénymódosításnak köszönhetően a kormány azzal számol, hogy a féléves késés ellenére az idén 15-20 milliárd forint bevétele származik a költségvetésnek az elvárt adóból. Mindez azt is jelenti: az adózók alighogy megkapták az év elején befizetett elvárt adót, a második fél évben már fizethetik is vissza - olvasható a Világgazdaság cikkében.
