A jegybank mai döntése a várakozásoknak megfelelő, a Reuters novemberi felmérésében az elemzők azt valószínűsítették, hogy e hónapban elmarad a jegybanki kamatcsökkentés. Az elemzők tovább emelték inflációs előrejelzéseiket, az éves infláció a konszenzus szerint novemberben tovább gyorsul, 6,9 százalékra emelkedik (az októberi 6,7 százalékról) és decemberben is ezen a szinten marad.
Az elemzők tovább rontottak a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésükön. A csalódást keltő 1 százalékos harmadik negyedéves GDP növekedési adat után 2007 egészére most 1,7 százalékos növekedést várnak. A 29 elemzőből ugyan 19-en az év végéig még számítanak egy csökkentésre, a jövő évi kamatszintre vonatkozó konszenzus azonban negyed százalékponttal feljebb csúszott, 6,5 százalékra, azaz az elemzők a kamatcsökkentési folyamat lassulására számítanak.
A jövő év első negyedére 6,3 százalékra, 2008 negyedik negyedévére 3,5 százalékra csökken az infláció - áll a Magyar Nemzeti Bank hétfőn kiadott inflációs jelentésében. A jövő évben fokozatosan lassul az infláció: az első negyedévi 6,3 százalékos ütemről a második negyedévben 5,4 százalékra, a harmadik negyedévben 4,6, a negyedik negyedévben pedig 3,5 százalékra. Az MNB prognózisa szerint 2009 első negyedévében 3,1 százalékra mérséklődik a fogyasztói árak növekedési üteme, amely 2009 végére 2,9 százalékra csökken.
Miközben továbbra is 7,5 százalékos a kamatszint a kormány gazdaságpolitikája miatt a jegybank mozgástere is beszűkült. Nem véletlen, hogy Simor András jegybankelnök a múlt héten a Budapesti Corvinus Egyetemen úgy vélekedett, hogy a monetáris politika egyedül képtelen az infláció kordában tartására, ha nem segíti a fiskális politika. A Magyar Nemzeti Bank elnöke hozzátette: 2001 és 2006 között a felelőtlen fiskális politika nem segítette az infláció leszorítását. Végül 2006-ra olyan egyensúlytalanság alakult ki, hogy a piac rákényszerítette a kormányt a kiigazításra, és ebben a monetáris politikának is volt szerepe. Mint a jegybank elnöke megjegyezte, korántsem törvényszerű, hogy a kiigazítási lépések az infláció emelkedésével járjanak. Ha az intézkedések a kiadások leszorítására koncentráltak volna, nem következett volna be ilyen mértékű inflációemelkedés. Az adóemelésnek és az ártámogatások leépítésének hatására a költségvetési deficit ugyan jó irányba változott, ám ez az infláció jelentős növekedésével járt, tette hozzá.
A jegybankelnök az egészségügyi reform kapcsán akkor aláhúzta: olyan intézkedésekre lenne szükség, amelyek fenntarthatóvá tennék az eddig elért megtakarításokat, például ösztönző rendszereket kellene kidolgozni az eredmények fenntartására. Az egészségügyi reformmal kapcsolatban Simor András megjegyezte: úgy tűnik, ezek a reformok "a vasmarok" technikájával készültek, azaz felülről hozták a döntéseket, de nincs garancia arra, hogy az elért megtakarítások hosszú távon fennmaradnak, még nem hozták meg azokat az intézkedéseket, amelyek három-négy év távlatában is biztosítanák a rendszer jobb működését, a megtakarítások fennmaradását és a megtakarított pénzek jobb újraelosztását.
2008-as költségvetés rendben, de 2009-ben mi lesz?A Magyar Nemzeti Bank szerint akár 6 százalékra is eshet a GDP-arányos államháztartási hiány az idén a tervezett 6,8 százalékkal szemben, ahhoz azonban további strukturális reformokra van szükség, hogy 2009-ben a deficit a 3 százalék körüli szintre mérséklődjék - mondta a közelmúltban Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a svájci, a brit és az olasz kamara rendezvényén. Az árfolyamsávval kapcsolatos kérdésre azt válaszolta: valószínű, hogy hosszú ideig nem változik a mostani rendszer
A 2008-ra tervezett költségvetés reálisnak látszik, azonban a folyó kiadások lényeges csökkenése az államháztartásban 2008-ra nem várható. Így is megvalósulhat az, hogy 2008-ban az államháztartási deficit 4 százalék közeli szintre mérséklődik, azonban a további hiánycsökkenéshez újabb intézkedésekre lenne szükség. Simor András aláhúzta: "A jegybankban mi nem látjuk ezeket az intézkedéseket, tervekkel az MNB nem számol."
Mielőbbi adóreformra volna szükségAz adórendszerben eddig nem történtek lényegi változások, sőt az áfaemelés inflációs nyomást hozott. Ahhoz, hogy az ország versenyképessége megmaradjon, sőt erősödjön, az adórendszerben jelentős reformokra van szükség, mert eddig a tapasztalható, hogy majdnem minden adónál a korábbi szintet megemelte a kormány, de lényegi változások nem történtek.
"Az MNB döntő fontosságúnak tartja a versenyképesség szempontjából a mielőbbi adóreformot" - emelte ki Simor András. A jegybankelnök költségvetés kiadási oldalát elemezve elmondta: sok területen, részterületen történtek reformértékű lépések, de ezek még nem teszik az eddigi folyamatokat visszafordíthatatlanná.
Az MNB elnöke a közelmúltban kedvezőnek ítélte a tb-járulékalap kiszélesítését, mert az a gazdaság kifehérítését szolgálja. Simor András az állami támogatások további lefaragása mellett érvelt. Példaként hozta fel a fogyasztói gázár-támogatási rendszer átalakítását. Elismerve, hogy a gáz- és a távhő-támogatások szabályozásának megváltoztatása hozzávetőleg 100 milliárd forint megtakarítást jelentett. Kiemelte: a magyar gázár még így is csupán 50 százaléka visegrádi országok átlagos gázárának, miután a magyar családoknak még mindig 40 százaléka kap valamilyen összeget gázár-támogatás címén.
