A kamatcsökkentés mellett voksolt Bánfi Tamás, Bihari Péter, és Neményi Judit. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy bár az élelmiszer- és nyersanyagárak kiugró növekedése miatt az infláció csökkenése a korábban vártnál elnyújtottabb lesz, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint 2009-ben elérhető a 3 százalékos inflációs cél.
Ebből a szempontból kedvező jelnek tekintették, hogy az elmúlt hónapok adatai alapján már megindult a versenyszféra részleges béralkalmazkodása. Az infláció csökkenését segíti középtávon, hogy a harmadik negyedévi adatok alapján a vártnál némileg erősebb a gazdasági növekedés lassulása, és a külső konjunktúra feltételezett romlása egy, a korábbinál mérsékeltebb gazdasági fellendülést valószínűsít - derül ki a jegyzőkönyvből.
A tanácstagok egyetértettek abban is, hogy a monetáris politikának különös figyelmet kell fordítania arra, hogy az inflációs várakozások ne emelkedjenek az árstabilitással összhangban álló szint fölé.
Másként ítélték meg a kockázatokat
Megoszlottak a vélemények ugyanakkor az inflációs előrejelzés alappályáját övező kockázatok megítélése tekintetében. Abban egyetértés alakult ki, hogy továbbra is a legjelentősebb felfelé mutató kockázat az inflációs várakozások megemelkedése, eltérően ítélték meg azonban a béralkalmazkodás mértékét.
Többen hangsúlyozták azt is, hogy értékelésük szerint a gazdaság gyengébb növekedési teljesítménye a korábban vártnál erősebb inflációcsökkentő hatású lehet. Más vélemény szerint ugyanakkor a gazdasági növekedés jelentős visszaesése ellenére a versenyszektor alkalmazkodása egyelőre elég mérsékelt volt. Emellett pedig a növekedés visszaesése olyan ágazatokhoz köthető, amelyek ellensúlyozására a monetáris politika eszközei erősen korlátozottak.
Több tanácstag véleménye szerint a konjunkturális kilátások romlása miatt az inflációs pálya körüli kockázatok a korábbiaknál szimmetrikusabbá váltak az elmúlt időszakban.
Bizonytalan nemzetközi helyzet
Egyetértés volt a tanácstagok között abban a tekintetben, hogy az amerikai jelzálogpiaci problémák súlyosbodásával a nemzetközi befektetési környezet jelentősen romlott, a pénzpiaci bizonytalanság nagymértékben nőtt, és mindez csökkentette a monetáris politika mozgásterét. Több tanácstag is kiemelte, hogy Magyarország regionális megítélése is kedvezőtlenebbé vált, ami hozzájárult a forint kockázati prémiumának emelkedéséhez. Eltérően ítélték meg ugyanakkor a tagok a kockázati felár emelkedésének tartósságát.
Egyesek úgy látták, hogy a költségvetési hiány várható csökkenésével és a gazdasági növekedés erősödésével az országspecifikus kockázatok csökkenésére lehet számítani. Más vélemény szerint viszont ma már nagyon valószínű, hogy a globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt évekhez képest lecsökkent, és ebben rövidtávon nem várható kedvező fordulat. Mások azt hangsúlyozták, hogy egyelőre még nem dönthető el a kockázati prémium megemelkedésének tartóssága, mert továbbra is nagy a bizonytalanság a nemzetközi pénzpiaci helyzet alakulásával kapcsolatban.
A forint befektetésektől elvárt prémiumot befolyásolja a költségvetési kiigazítás sikere. A kiigazítás 2007-ben és 2008-ban várhatóan az eltervezett program szerint halad, de többek szerint az elmúlt időszakban a strukturális reformokkal kapcsolatos társadalmi és politikai viták megemelték a további költségvetési kiigazítás 2009-től kezdődő megvalósíthatóságának középtávú kockázatait.
A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a kamatszint mérséklésére abban az esetben nyílik lehetőség, ha a gazdasági folyamatok arra utalnak, hogy csökken a várakozásokon keresztül tovább gyűrűző inflációs hatások veszélye, és a nemzetközi pénz- és tőkepiaci tendenciák a magyar gazdaság számára kedvezőbben alakulnak. A tanács következő kamatmeghatározó ülését 2007. december 17-én tartja.
