Guido Westerwelle a német parlamentben elmondott beszédében a Francois Hollande által megkérdőjelezett uniós fiskális paktumról szólva hangsúlyozta: "az államok közti megállapodásokat nem érvénytelenítik az új választások". A költségvetési szigort és adósságcsökkentést előíró szerződéssel vége az adósságból finanszírozott gazdaságpolitikának, és "ez így is marad" - szögezte le Westerwelle, hozzátéve, hogy a gazdasági növekedést a versenyképesség javulását eredményező szerkezeti reformokkal lehet beindítani, és "nem lehet megvásárolni az eladósodás árán".
Francois Hollande megválasztott francia elnök felvetése arra vonatkozik, hogy az államháztartási konszolidációt gazdaságélénkítő lépésekkel kellene kiegészíteni. A német vezetés elzárkózik a fiskális paktum módosításától, de hajlandó egy újabb megállapodás kidolgozására, amely a növekedést serkentő intézkedéseket hangolná össze az euróövezetben. Berlin elsősorban szabályozási változtatásokat, például a munkaerőpiac rugalmasságát fokozó intézkedéseket javasol, pénzügyi vonatkozásban pedig az uniós források hatékonyabb felhasználását szorgalmazza. Westerwelle ezzel kapcsolatban beszédében kiemelte: "új gondolkodásmódra van szükség" ezen a területen. Hozzátette: az EU jelenlegi - a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó - költségvetésében még csaknem 80 milliárd eurót lehet mozgósítani.
A görögországi fejleményekkel összefüggésben Westerwelle hangsúlyozta: nem lehetséges a pénzügyi támogatás folytatása, ha Athén eltér a nemzetközi hitelezőkkel kidolgozott reformprogramtól. Németország továbbra is szolidárisan viszonyul az euróövezeti társállamhoz, de "a szolidaritás nem egyirányú utca". Hozzátette: "segíteni akarunk Görögországnak, de a görögöknek is akarni kell, hogy segítsenek nekik".
MTI
