A kormányfő az öt veszélyforrás között említette a rezsicsökkentés brüsszeli betiltását, az illegális bevándorlást, a külföldi befolyásolási kísérleteket, valamint a magyar adócsökkentést és munkahelyteremtő programokat célzó brüsszeli támadásokat.
Ennek az öt támadásnak az elhárítására kidolgozott lépéseket nevezi a kormány új nemzeti politikának, amely megvédi Magyarországot, a nemzeti érdekeket - mondta Orbán Viktor napirend előtt.
A miniszterelnök szerint Európában egyre többen osztják a magyarok véleményét a migráció ügyében.
Orbán Viktor napirend előtt beszél (Szigetváry Zsolt - MTI)
A parlament hétfői ülésén, napirend előtt a kormányfő azt mondta, a legutóbbi uniós miniszterelnöki csúcson a korábbihoz képest már egyre többen támogatták az EU-n kívüli menekülttáborok létrehozását, amely magyar javaslat volt, és a brüsszeliek korábban hallani sem akartak róla. Nekünk magyaroknak nem igazunk van, hanem igazunk lesz - fogalmazott.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy a magyar határra nehezedő nyomás nem fog megszűnni a következő években, ezért a határvédelem továbbra is kiemelt fontosságú nemzetbiztonsági ügy.
Gazdasági áttörésről beszélt a miniszterelnök
Az adatokat felsorolva kiemelte, hogy a múlt év végén 74 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság, ahogyan azt is, hogy a januári államháztartási egyenleg az elmúlt 17 év legkedvezőbb első havi eredménye. Az idén egyértelműen teljesíthető a 2,4 százalékos hiánycél - jelentette ki.
A növekedésről szólva kifejtette: tavaly 2 százalékkal bővült a magyar nemzeti össztermék, a kormány az idén 4,1 százalékos, jövőre pedig 4,3 százalékos bővüléssel számol.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a magyar külkereskedelem rekordévet zárt tavaly, egy év alatt 10 milliárd eurónyi külkereskedelmi többlet keletkezett.
Kitért továbbá arra, hogy 2016 utolsó negyedévben a munkanélküliség rekord alacsony szinten, 4,4 százalékon állt, amitől "karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság". A foglalkoztatottak száma a 2010-es kormányváltás óta több mint 700 ezerrel nőtt, időarányosan tehát jól áll a tíz évre vállalt egymillió új munkahely terve - közölte, megemlítve a turizmus jó teljesítményét is.
Az idei évtől hatályos intézkedések közül megemlítette például a családi adókedvezmény mértékének növelését, az adócsökkentéseket, a minimálbér-emelést, a felsőoktatásban, a megyei kormányhivatalokban dolgozók, a katonák, a rendőrök bérének növelését. Hozzátette: a felsőfokú végzettségű bölcsődei dolgozók is csatlakoztak a pedagógus-életpályához, és rendezik a bérét a szociális ágazatban felsőfokú végzettséggel dolgozóknak. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyben is tovább nőttek a bérek, az orvosok után az ápolók helyzete is javult.
A kormányfő napirend előtti felszólalásában arról is beszélt, hogy az elmúlt bő 120 évben hasonló fejlődési korszakok váltották egymást Magyarországon. 1900 és 2010 között évente csak 1,5 százalékkal tudott nőni az egy főre jutó nemzeti össztermék, ez elmaradt a fejlett országok fejlődési ütemétől, a felzárkózási kísérletek rendre sikertelennek bizonyultak - mutatott rá.
Orbán Viktor kiemelte, hogy 2010 óta a GDP és a fogyasztás üteme is meghaladja az eurózónáét, a foglalkoztatási ráta pedig magasabb az uniós átlagnál. "Magyarország rég nem látott esélyt harcolt ki magának 2010 és 2016 között, ne játsszuk el, inkább váltsuk valóra" - fogalmazta meg kérését a kormányfő a parlamenti pártok felé, akiket arra kért, hogy a történelmi dimenziókat is figyelembe véve alakítsák politikájukat.
Orbán azt is hozzátette - kellő szerénységgel, ahogy ő maga fogalmazott -, a magyar modell működőképes.
Az Olimpiáról: nemzeti ügyből pártügy lett
„Nemzeti ügyből pártügy lett, és minden pártügy sorsa kétséges. Most – mivel új helyzet van – ezt értékelni kell, és a kérdés az, hogy tudunk-e egy pártügyből újra nemzeti ügyet csinálni. Ez a kérdés, ami előttünk áll" - nyilatkozta a miniszterelnök a Magyar Időknek.
MTI
