A mintegy egy hétig futó szavazásunkon az olvasók 54 százaléka (1142 voks) jelölte be azt a választ, hogy "Előbb kerüljük el a csődöt, és 2050-ben térjünk vissza az euróbevezetés kérdésére." Természetesen nem feltételezzük, hogy többségük valóban több mint negyven évre teszi az euróövezeti tagság elérésének idejét - viszont úgy gondoljuk, hogy a válasz népszerűsége jól visszatükrözi a válság nyomán teljes pesszimizmusba forduló közhangulatot, illetve az emberek szarkazmusra való fokozott hajlamát.
Mindössze minden ötödik véleményt nyilvánító (18,7 százalék, 397 szavazat) gondolja úgy, hogy - egyes londoni elemzők előrejelzésével összhangban - már 2013-ban fizethetünk majd euróval itthon. Ennél is kevesebben vannak, akik 2014-re (11 százalék) vagy 2016 környékére (10 százalék) tippelnek, 2015-öt pedig mindössze az olvasók hat százaléka tartja a csatlakozás legvalószínűbb időpontjának.
A magyar kormány egyelőre nem tűzött ki hivatalos céldátumot ebben a kérdésben, de ezt legkésőbb 2009. szeptember 30-ig meg kívánja tenni, mondta el a hét elején Gyurcsány Ferenc. "Reális az esély arra, hogy Magyarország 2011-ben képes lesz teljesíteni valamennyi maastrichti kritériumot, feltéve, hogy tartjuk magunkat a gazdaság élénkítését célzó, már körvonalazott intézkedésekhez, miközben egyensúlyban tartjuk a gazdaságot" - mondta a miniszterelnök.
Az csak remélhető, hogy ezen tervek jobban közelítenek majd a valósághoz, mint az euróbevezetés időpontjával kapcsolatban az évezred elején napvilágot látott elképzelések. Emlékezzünk csak arra, hogy 2002 októberében Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank akkori elnöke úgy nyilatkozott: "Magyarország kitart amellett, hogy 2006-ban, 2007-ben csatlakozik az euróövezethez." A mából nézve szintén megmosolyogtató forgatókönyvet vázolt fel Medgyessy Péter ex-miniszterelnök 2003 nyarán, amikor is kijelentette: Magyarország 2008. január elsejétől be kívánja vezetni az eurót.
Menedzsment Fórum
