Igaz ugyan, hogy január első felében - ahogy arra múlt heti cikkünkben rámutattunk - igencsak kicentizhette a finanszírozást a magyar államadósság kezelője, de aki figyeli a számokat, és azokat helyesen össze is tudja adni, az nem hihette el azt a szerdai rémhírt, mely szerint nem tudtuk kifizetni a lejáró devizakötvényünket. Már csak azért sem, mert ahogy szerda reggel elemeztük, december végén 1,7 milliárd euró volt a kormány devizaszámláján, vagyis nemcsak a szerdai 1 milliárd eurós kötelezettséget, de még a májusi 500 millió fontosat is teljesíteni tudjuk. Sőt, ahogy a cikkünk végén akkor megjegyeztük, a PEMÁK-állomány is nőhetett - ha jól kalkuláltunk - 0,1-0,2 milliárd euróval a december végi szinthez képest.
Tehát devizafronton biztosan nem volt szűkében az állam, már csak azért sem, mert ha volt forinttartaléka (ennek értéke lehetett egyébként necces január első felében), akkor azt az MNB devizatartalékainak terhére be tudta volna váltani. A jegybank már a tavaly áprilisi Növekedési Hitelprogram harmadik pillérének meghirdetésekor jelezte, szívesen adna forintért devizát az államnak, amikor annak lejár a devizaadóssága. Ezzel ugyanis nem sérülne a Guidotti-Greenspan szabály, hiszen ugyan csökkenne a nemzetközi tartalék, de az éven belül lejáró külső adósság összege is ugyanannyival mérséklődne.
Bár nem tartozik szorosan a cikk témájához, de például a Guidotti-Greenspan szabály alapján körülbelül 4 milliárd eurós mozgástere van az MNB-nek, hiszen a legfrissebb, publikusan elérhető adatok szerint körülbelül 28,9 milliárd euró az ország 2014-ben lejáró külső adóssága, miközben december végén a jegybanki tartalék 33,8 milliárd volt. Vagyis van némi muníció, ha a jegybank a piacon "direktben" akarja védeni a forintot.
Tehát devizaoldalon - a publikus adatok alapján - nem lehetett probléma; nettó marhaság volt a szerdai pletyka. És ha a forintkötvénnyel kapcsolatban keltettek volna ilyen negatív híreket a héten, akkor azok is. Bár, ahogy Kisöpörve: szinte üres lehetett a kincstár január első felében cikkünkben elemeztük, a forintszámla összege 64(!) százalékkal csökkent egyetlen hónap alatt, és december végén mindössze 242 milliárd forint volt rajta. Pedig január 8-ig összesen 365 milliárdnyi kincstárjegy járt le, ráadásul a központi költségvetés havi lefutása is olyan, hogy hó elején a kiadások, majd második felében a bevételek dominálnak. Vagyis a kiadásokat is finanszírozni kellett.
A 2013-as képre klikkelve nagyobb felbontásban látható. (Forrás: NGM)
De ha január elején nem futott ki a forintból a kormány, akkor január második felében már biztosan nem lehetett ilyen probléma. Egyrészt minden hónap 12-ig kell a vállalkozásoknak a bért terhelő járulékokat befizetni, másrészt 20-án áfát, amely januárban hagyományosan a legmagasabb a decemberi kiugró kiskereskedelmi forgalom miatt. Lásd a fenti ábrát a tavaly januári államháztartási folyamatról.
Emellett az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is alaposan rákapcsolt januárban, főleg annak első, nyugodtabb kétharmadában. Szinte minden alkalommal a terv felett értékesített, és a hónap során négyszer likviditási kincstárjegyet is kibocsátott, miközben 2013-ban erre egész évben mindössze kétszer volt példa - az is az év elején.
Most olyannyira lendületbe jött az ÁKK, hogy januárban összesen 905 milliárd forintot vont be, miközben "csak" 485 milliárd forint járt le. Ez pedig nettó 420 milliárd forint, ennyivel nőhetett a forintszámlán lévő összeg. Ha a költségvetés pénzforgalmi egyenlege idén is úgy alakult, mint 2013-ban, akkor az összességében se nem növelte, se nem csökkentette a számla értékét.
A forinttartalékok visszaépülésére nemcsak a fenti számokból, hanem az ÁKK heti, a központi költségvetés bruttó, nem konszolidált adósságának alakulásából is vissza lehet következtetni. Mint a lenti ábrán látható, vélhetően politikai nyomásra az ÁKK úgy alakította a finanszírozást, hogy a december 6-i 78 százalékos GDP-arányos központi adósságrátát december végére 2,7 százalékponttal 75,3-ra mérsékelte. (Ez a ráta egyébként kisebb, mint a teljes államháztartásra vonatkozó, hiszen az államháztartás más alrendszereinek adósságát nem tartalmazza.) A tartalékok "felélésével" elért csökkenés csak átmeneti volt, hiszen a január 24-i adatok szerint ismét 78 százalékon állunk. (Igaz, ebben cirka 0,8 százalékpont erejéig a forint jelentős gyengülése is szerepet játszik, hiszen január 24-ig 2,9 százalékkal értékelődött le decemberhez képest.)
A januári felfutás valószínűleg nem volt ilyen egyenletes, mint ahogy az az ábrán látszik. Az ÁKK azonban nem ismert indokok miatt, januárra a szokásostól eltérően nem közölt heti adatokat. A transzparencia csökkentése egyébként táptalajt adhat mindenféle híresztelésnek.
mfor.hu
